A Sajó völgye Magyarország egyik legszennyezettebb levegőjű része, és az Európai Unióban is csak kevés terület számít szennyezettebbnek. Míg Lengyelországban és Olaszországban a leginkább iparosodott területeken a legrosszabb a levegő, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajó-völgy egészen más típusú problémákkal küzd.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavalyi riportja szerint a legszennyezettebb területek a szálló por (PM10) koncentrációja alapján. A legszennyezettebb részeket lila, majd a piros pöttyök jelölik.

A jelentős részben mélyszegénységben élő háztartások fűtési szokásai a nehezen szellőző völgyben azt eredményezik, hogy a telek nagy részében a viszonylag lazán értelmezett uniós határértéket is meghaladja a szálló por mennyisége. 2017-ben átlagosan minden negyedik nap túllépte a határértéket a légszennyezettség egyik legfontosabb mutatójának számító szállópor-koncentráció.

A Sajó-völgy a földrajzi helyzete miatt speciális, ugyanis a leghidegebb téli időszakban, januárban és februárban alig van légmozgás, így nehezen tud kiszellőzni a völgy. Korábban úgy tűnt, hogy sokat fog segíteni a helyzeten, hogy a környékbeli, erősen szennyező nehézipari üzemek leálltak vagy korszerűsítették őket, illetve az, hogy beindult a gáz bevezetése a kisebb településekre.

„Körülbelül 15 éve valóban kedvezően változott a levegő minősége. A gáz ára azonban emelkedni kezdett^*2005 és 2012 között közel 2,5-szeresére nőtt a vezetékes gáz fogyasztói ára, és az emberek ismét nagy arányban kezdtek el fával, lignittel, szénnel és hulladékkal fűteni” – mondta a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület környezeti tanácsadója, F. Nagy Zsuzsanna.

Az elmúlt tíz évben a szálló por koncentrációja nagyon enyhe emelkedést mutatott az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján. A táblázatban látható adatok viszont megerősítik, hogy valóban az időjárással – és a fűtési szezonnal – áll nagyon erős kapcsolatban a légszennyezés. Minél hidegebb van, annál magasabb a szálló por koncentrációja. 2017 januárja például kiugróan hideg volt, és ez rekord magasra lőtte a légszennyezést. Ebben az időszakban az Abcúg riportot is készített a rettenetes szmogban fulladozó helyiekről.

F. Nagy Zsuzsanna szerint nem lenne ekkora a probléma, ha a térségben száraz fával fűtenének, viszont jellemzően nedves fát^*A fának akár több évig kellene száradnia a kivágás után. használnak, amelynek 50 százalékkal kisebb a hatékonysága, a károsanyag-kibocsátása pedig sokszorosa a száraz fának. Különös csavar a jelenségben, hogy a statisztikai besorolás szerint a fa tüzelőanyagként megújuló energiaforrásnak számít, és ennek komoly szerepe van abban, hogy Magyarország eleget tesz uniós vállalásainak. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeszakadt Magyarország a megújuló energiatermelésben, de a lopott fás trükkel teljesíti a vállalásokatÉrdemi zöld beruházások helyett leleményes trükközéssel tudja teljesíteni Magyarország a klímacsomagban tett vállalását.

Más tüzelőanyagok helyzete is hasonló a nedves fáéhoz. F. Nagy szerint új tendencia, hogy ezen a télen elkezdtek lignittel és rendkívül rossz minőségű, nedves barnaszénnel fűteni. „A lignit pedig annyira szennyező, hogy már száz éve is le volt írva a szakirodalomban, hogy háztartási tüzelőanyagként nem hasznosítható” – mondta.

Korábban írtunk arról, hogy a kormány 2010 óta teljesen átalakította a szociális ellátórendszert, amellyel a leginkább nélkülözők jártak a legrosszabbul. F. Nagy Zsuzsanna szerint a legszegényebbek életszínvonal-romlása a Sajó-völgyben is érzékelhető.

„Az összes hulladékot elégetik, sok esetben a ruhaosztások ajándékai is a kályhákban kötnek ki, melyek színvonala sok esetben primitívnek minősíthető, mint a dobkályha”

– mondta. Szerinte van olyan kistelepülés a térségben, ahol 95 százalékban fűtenek ilyesmikkel, de már 5-6 kémény is teljesen be tud teríteni falvakat, szmogközeli állapotot előidézve.

„Itt nincs környezeti tudatosság, itt megfagyástól való félelem van. És erre az önkormányzat sem tud mit mondani. Fagyjon meg a hat gyerekével, akinek nincs pénze száraz tűzifára?” – mondta F. Nagy. Szerinte az önkormányzatok tehetetlenségét mutatja, hogy ezen a télen az állami pénzből önkormányzatok által vásárolt szociális tüzelőanyagként is sok esetben lignitet vagy nedves fát osztanak. Szerinte ráadásul ellenőrizetlen ezeknek a minősége.

A Zöld Kapcsolat Egyesület a Levegő Munkacsoporttal ezek miatt fordult a helyi kormányhivatalhoz, hogy kérje a levegőminőségi terv soron kívüli felülvizsgálatát, és olyan munkacsoport összehívását, melyben közegészségügyi szakemberek, érintett gazdálkodó és civilszervezetek, hatóságok hatékony intézkedési csomagot dolgoznak ki.

A légszennyezettség nemcsak a fejlődő világban, hanem Európában is komoly probléma. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az Európai Unióban 2015-ben közel félmillió ember hal meg tőle idő előtt, Magyarországon pedig közel 15 ezer.

A légszennyező anyagok légzési panaszokat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, rákot okoznak, súlyosabbá teszik a már meglévő betegséget és csökkentik a várható élettartamot. Egy kínai kutatás szerint pedig az intelligenciát is csökkentik, különösen a nyelvi és számolási képességeket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet borsod-abaúj-zemplén megye környezetszennyezés légszennyezés légszennyezettség Olvasson tovább a kategóriában