Nem csak az életünket rövidíthetjük meg azzal, ha nem alszunk eleget, hanem az iskolai, munkahelyi teljesítményünket is jelentősen lerontja a kialvatlanság. Ha pedig elég sokan vagyunk, akik keveset alszunk, azt az egész gazdaság megsínyli. Egy friss kutatás szerint nem is kicsit.
Az Egyesült Államokban már közegészségügyi problémának kiáltották ki az alvásmegvonást, mivel az amerikaiak több mint egyharmada nem pihen rendszeresen eleget. A kevés alvás persze nem csak az amerikaiak problémája, más nemzeteket is ugyanúgy érint.
Általános megfigyelés a világban, hogy egyre több ember alszik kevesebbet annál, mint amennyi egészségügyileg javasolt lenne. Ezt olyan, a modern világra egyre jellemzőbb életstílusbeli tényezőkkel lehet magyarázni, mint a pszichoszociális stressz, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a mozgáshiány és a túlzott számítógép-használat. Pedig a pihenés mind az egészségünk, mind a teljesítményünk, mind a jólétünk szempontjából létfontosságú. Ezt bizonyítja, hogy az alváshiány szoros összefüggésbe hozható számos egészségügyi és szociális jellegű problémával, befolyással van az egészségi állapotunkra, és arra is, hogy mennyit tudunk letenni nap mint nap az asztalra.
A Rand elemzőcég öt OECD ország vizsgálatából megállapította, hogy már az átlag hat és hét óra alvás között is látványos a különbség a halálozási kockázat szempontjából. Országos szinten pedig akár a GDP 3 százaléka is elveszhet az alváshiány miatt, vagyis ha többet aludnánk, ennyivel növekedhetne a gazdaság teljesítménye.
Az öt ország közül messze az USA-nak okozza a legnagyobb kárt az alváshiány: évente akár 411 milliárd dollárral, illetve 2,3 százalékkal is ronthatja a GDP-t, de máshol is jelentős a potenciális gazdasági veszteség. Arányaiban a japán gazdaság szívja meg a leginkább a nem alvást, itt becslések szerint 2,9 százalékkal lehetne nagyobb a gazdasági teljesítmény, ha az emberek eleget pihennének.
Az alváshiány okozta alacsony teljesítmény miatt tulajdonképpen munkanapok vesznek el. Az USA-ban évente nagyjából 1,2 millió munkanap megy a kukába emiatt. Japánban ugyanezt 600 ezer munkanapra, az Egyesült Királyságban és Németországban 200 ezer napra, míg Kanadában „mindössze” 80 ezer napra becsülték.
Fotó: MTI/EPA/Hannah McKay
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
