Nem csak az életünket rövidíthetjük meg azzal, ha nem alszunk eleget, hanem az iskolai, munkahelyi teljesítményünket is jelentősen lerontja a kialvatlanság. Ha pedig elég sokan vagyunk, akik keveset alszunk, azt az egész gazdaság megsínyli. Egy friss kutatás szerint nem is kicsit.
Az Egyesült Államokban már közegészségügyi problémának kiáltották ki az alvásmegvonást, mivel az amerikaiak több mint egyharmada nem pihen rendszeresen eleget. A kevés alvás persze nem csak az amerikaiak problémája, más nemzeteket is ugyanúgy érint.
Általános megfigyelés a világban, hogy egyre több ember alszik kevesebbet annál, mint amennyi egészségügyileg javasolt lenne. Ezt olyan, a modern világra egyre jellemzőbb életstílusbeli tényezőkkel lehet magyarázni, mint a pszichoszociális stressz, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a mozgáshiány és a túlzott számítógép-használat. Pedig a pihenés mind az egészségünk, mind a teljesítményünk, mind a jólétünk szempontjából létfontosságú. Ezt bizonyítja, hogy az alváshiány szoros összefüggésbe hozható számos egészségügyi és szociális jellegű problémával, befolyással van az egészségi állapotunkra, és arra is, hogy mennyit tudunk letenni nap mint nap az asztalra.
A Rand elemzőcég öt OECD ország vizsgálatából megállapította, hogy már az átlag hat és hét óra alvás között is látványos a különbség a halálozási kockázat szempontjából. Országos szinten pedig akár a GDP 3 százaléka is elveszhet az alváshiány miatt, vagyis ha többet aludnánk, ennyivel növekedhetne a gazdaság teljesítménye.
Az öt ország közül messze az USA-nak okozza a legnagyobb kárt az alváshiány: évente akár 411 milliárd dollárral, illetve 2,3 százalékkal is ronthatja a GDP-t, de máshol is jelentős a potenciális gazdasági veszteség. Arányaiban a japán gazdaság szívja meg a leginkább a nem alvást, itt becslések szerint 2,9 százalékkal lehetne nagyobb a gazdasági teljesítmény, ha az emberek eleget pihennének.
Az alváshiány okozta alacsony teljesítmény miatt tulajdonképpen munkanapok vesznek el. Az USA-ban évente nagyjából 1,2 millió munkanap megy a kukába emiatt. Japánban ugyanezt 600 ezer munkanapra, az Egyesült Királyságban és Németországban 200 ezer napra, míg Kanadában „mindössze” 80 ezer napra becsülték.
Fotó: MTI/EPA/Hannah McKay
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
