A rossz levegő egészségkárosító hatása a dohányzáséval mérhető össze.
Magyarországon nagy mértékben és egyre inkább adott iskolákban sűrűsödnek a legszegényebbek. A leggazdagabbak és legszegényebbek egyre kevesebbet találkoznak az iskolarendszerben, de az elit elkülönülése a többiektől már nem nő.
A kormánynak saját zsebből kell több tíz milliárdot költeni, hogy legalább papíron pótoljon valamennyit a magyar tudományos kutatást és felsőoktatást ért veszteségekből.
Mégis támogatná az 50 milliárd eurós ukrán támogatási csomagot, igaz, a kompromisszumot arra használná, hogy hozzájuthasson az uniós pénzekhez.
A magyar kutatók többsége vár, mert nincs felkérésük nemzetközi kutatási tervre.
Egyesek szerint modernizálták a tananyagot, mások szerint kivették a klasszikus művészeti ismereteket a művéltségből.
A friss PISA-adatok szerint nagyok az országon belüli különbségek az eredményekben, nagyrészt a családi háttérből fakadóan.
Több oka is van annak, hogy csökkentik az izraeli csapatok számát a Gázai övezetben.
10 helyett 32 százalékos tanárbéremelés jöhet, de ha így lesz, valójában egyelőre az is csak egy évek óta zajló lecsúszás mérséklését hozhatja el.
Nemzetközi mércével mérve Magyarországon nehéz első generációs diplomássá válni, alacsony fokú az oktatási mobilitás.