Általában véve a gazdasági szankciók hatékonysága, és különösen az ukrajnai inváziója miatt Oroszországra kivetett nyugati szankciók értelme régi, és vélhetően soha véget nem érő vita tárgya.
Az ukrajnai orosz invázió visszahozta a történelem sok rossz emlékű jelenségét Európába, így a nagyhatalmi befolyási övezetekről szóló viták is újra aktuálissá váltak.
A Krím megszállása után kivetett nyugati szankciókra Oroszország ellenszankciókkal reagált, ami növelte az élelmiszerárakat, és csökkentette a jólétet.
Van-e értelme egyre jobban kitolni a nyugdíjkorhatárt?
Az ukrajnai invázió előtt népszerű nézet volt, hogy Kína kisegíti majd Oroszországot a nyugati szankciók esetén, de ennek pont az ellenkezője történt a kereskedelmi adatok szerint.
Egyre több elemző tart tőle, hogy az infláció elszaladása és a kedvezőtlen politikai és pénzügyi folyamatok miatt világszinten csökkeni fog a gazdasági teljesítmény idén.
A kisebb gazdasági visszaesések idején a kormányok előszeretettel nyúlnak az infrastruktúrafejlesztéshez, és ez nem véletlen.
Még nem pusztít, de már megérkezett az infláció Kelet-Ázsiába is. Az eddigi alacsonyabb ütemnek ráadásul hosszú távon megvan a maga ára.
Az elmúlt évek elemzései arról szóltak, hogy a jövő konfliktusainak a hibrid- és elektronikus hadviselés lesz a fő jellemzője, mégsem ezt látjuk.
Bár sokan az új világrend születéseként értékelik az ukrajnai háborút, a szembenállás Oroszországra és a nyugati világra korlátozódik, míg a világpolitika legtöbb szereplője számára mérsékelt fontossággal bír a konfliktus.