A teherautók használatarányos útdíjából idén már 230 milliárdot is beszedhetnek, míg a személyautók e-matricáiból 70 milliárd forint folyhat be.
Hiába kiemelkedően jó megtakarítási forma a babakötvény, csak az érintettek töredéke használja ki a lehetőséget. Ezzel milliárdokat hagynak az államnál.
A magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.
A csődhelyzetből csinált előnyt magának a barkácsáruház, amely most már újra termeli a milliárdokat. Egy átlagos magyar többet költ a barkácsáruházban, mint egy német.
Sehol máshol nem ad milliárdokat az állam önként az őrült zajterhelést okozó rendezvénynek, ami egy hazai sikermárka külföldi konkurensét reklámozza. A hasznot, amit ez Budapestnek hoz, nagyítóval kell keresni.
2009 óta növekszik a vér szerinti szülei nélkül élő gyermekek száma, de közülük egyre többen kerülnek nevelőszülőkhöz, főleg a szegényebb megyékben.
Magyarországon csapnivaló a közlekedési biztonság, de nem látszik, hogy önmagában a bírságolás sokat segítene ezen.
Hiába volt biztos piaca és finanszírozása, Mészáros Csaba cége egyszerűen képtelen volt megszervezni a gyártást.
15 magyar reklámforintból egyet az állami sorsjegymonopólium költ el. Nem mindegy, hogy kifizetőhely, vagy a játékszenvedély terjedésén dolgoznak.
Belátható időn belül nem lesz a budapesti reptér régiós vezető, Bukarest is beérte a Liszt Ferencet. De legalább a külföldi tulajdonosok elképesztő pénzt keresnek rajta.