Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. július 13. 06:57 Élet

Nem csalóka, tényleg több autóst bírságol a rendőrség gyorshajtás miatt

Nem véletlenül érzik úgy a magyar autósok, hogy a rendőrség egyre több bírságot vasal be rajtuk. A rendőrség adatai szerint egyetlen év alatt megduplázódott a kiszabott bírságok száma és összege, csak tavaly 2,7 milliárdot fizetettek be az autósokkal. Közel 84 ezer csekket küldtek ki. Ez mégsem rekord, hiszen 2015-ben még ennél is többet, majd 3 milliárd forintnyi bírságot gyűjtöttek be.

Egy átlagos gyorshajtásért 32 ezer forintot kellett fizetni tavaly. Ez azt jelenti, hogy a legtöbben legfeljebb 35 km/órával lépték túl a megengedett sebességet (tehát autópályán a 165-öt). Ilyen esetekben ugyanis 30 ezer forint a büntetés a hatályos törvények*410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700410.kor szerint, ennél többet már csak nagyon gyors száguldozással lehet elérni. Az átlagból azt is ki lehet következtetni, hogy az autósok legfeljebb 4 százaléka volt – alig több, mint háromezer autós -, aki gyorsabban hajtott 165-nél, és el is kapták.

 

A magyarországi gyorsforgalmi utak átlagos napi forgalma 2016-ben egy lehetséges becslés szerint 338 ezer jármű volt*Az autópályák és autóutak kezdő km-szelvényeinél mért forgalmakat adtuk össze, ennél jobb közelítés sajnos nem érhető el a napi forgalmakra.. Ez azt jelenti, hogy minden 1475. autópályán és autóúton közlekedő járművet büntettek meg 2017-ben, ami nem olyan sok. Sőt, mivel a gépjárművek száma nőtt, az egy autóra eső büntetések száma csökkent: a gyorsforgalmi utakon minden egyes magyar járműre évente 664 forint büntetés jut, ami kevesebb, mint a két évvel ezelőtti 770 forint.

Nehéz azonban megérteni, hogyan lehet, hogy egy-egy év között duplájára nőnek a büntetések. Valószínűleg számít, hogy a rendőrség milyen módszereket vet be (akár olyan segítséget is, mint a jelentős felháborodást kiváltó civil rendőrségi autók, amelyek egyes beszámolók szerint az autósokat veszélyeztetve provokálják ki a gyorshajtást). És feltehetőleg a trafixpax-rendszer fejlődése is számít: a VÉDA rendszer éppen tavalyelőtt kezdett működni, 365 darab fix és 165 mobil eszközzel.

Nem tűnik feleslegesnek azonban a gyorshajtás elleni küzdelem, hiszen Magyarország elég rosszul áll a közlekedési balesetben elhunytak számában. Ezt az értéket általában 1 millió lakosra szokták nézni, és csak a balkáni, balti országok, illetve Lengyelország állnak rosszabbul nálunk.

 

De még rosszabb a helyzet, ha nem a lakosok száma, hanem a járművek által megtett kilométerekhez viszonyítjuk a halálos áldozatok számát. Magyarországon európai összevetésben alacsony az ezer főre jutó autók száma (csak Romániában kisebb ez az értéke az EU-ban), és mivel az autózás igen drága sokaknak, keveset is használjuk az autóinkat. Ez a környezet védelme kapcsán például kifejezetten jó hír. De ha a megtett kilométerekhez viszonyítjuk a halálos áldozatok számát, akkor még rosszabb helyzetben van Magyarország. Sajnos Magyarországon ez a statisztika nem elérhető, így csak feltételezni tudunk.

Magyarországon 30 ezer forintól indulnak a büntetési tételek gyorshajtásnál, de igen nagy a tolerancia: 50 km/órás határig 15-25 km/óra túllépés esetén lehet a kezdő összeget megkapni, 15-ös különbség alatt a törvények szerint nem jár büntetés. 50 és 100 km/óra között 15-30 as különbség között jár a 30 ezres csekk, 100 felett pedig 20-35 közötti túllépés bírságolható ennyivel. A büntetési tételek efelett gyorsan nőnek, egészen 300 ezer forintig.

 

Magyarország ezzel a középmezőnyben van, nem tűnik drágának a 95 eurónak megfelelő 30 ezer forint egy autópályás gyorshajtásért. Ha azonban a nettó átlagkeresetekhez viszonyítjuk, akkor már európai összehasonlításban Magyarországon a 4. legborsosabbak a gyorshajtás büntetési tételei. Nálunk 2,9 napi átlagbér egy átlag gyorshajtás, csak Koszovóban, Lettországban és Norvégiában kell ennél több munkával összegyűjteni a büntetésre valót.

Mi, magyarok egyébként nem számítunk igazán durva gyorshajtóknak a kevés elérhető statisztika és felmérés alapján. Az EU közlekedésbiztonsági programja, a SARTE keretében 2012-ben készült egy felmérés, ahol a sofőröket önbevallás alapján arról kérdezték, hogy milyen gyakran hajtanak autópályán és főutakon legalább 20-szal gyorsabban a megengedettnél, a magyarok a középmezőnyben végeztek, de így is az autósok 39 százaléka szabálytalankodik rendszeresen.

 

Azt is megkérdezték, hogy az elmúlt 3 évben mennyien kaptak büntetést, és ez alapján úgy fest, nem is büntetnek olyan sokat a magyar rendőrök: csupán a megkérdezettek ötödét kapták el gyorshajtásért. A bevallott gyorshajtók közül nagyjából minden másodikat sikerült elkapniuk a rendőröknek, ami nagyjából az európai átlag. Érdekes módon a legtöbbet gyorshajtó görögöknél kapják el arányaiban is a legtöbb gyorshajtót, de úgy látszik, ők egyszerűen nem törődnek ezzel. Pedig a fizetésekhez képest is nagyok a büntetések. Ez is jól mutatja, hogy önmagában a büntetésekkel nem lehet a közlekedési kultúrát megváltoztatni, ez sokkal összetettebb kérdés.

Élet biztonság közlekedés traffipax véda Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Fontos

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.