Hatalmas a pörgés az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI): állítólag az alkalmazottak túlórában foglalkoznak a tao-iratokkal, amiket a szaktárcának a törvény szerint már napokkal ezelőtt ki kellett volna adnia. A Transparency International Magyarország (TI) még 2016-ban indított pert annak érdekében, hogy kiderüljön: mely cégek utalják az államkassza helyett társasági adójukat sportszervezeteknek és kiknél landol ez a pénz^*A tao-rendszer lényege, hogy a cégek a nyereségük után fizetett közteher, a társasági nyereségadó (tao) egy részét vagy egészét nem a költségvetésbe fizetik be, hanem odaadják azt egy számukra szimpatikus sportklubnak (vagy kulturális szervezetnek). Ezzel összességében a felajánló is jól jár, hiszen a szabályozásnak köszönhetően a kiszemelt sportszervezetnek kevesebbet kell fizetnie, mint amennyit az adóhatóságnak utalna.. Az EMMI és a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) elleni pert jogerősen megnyerték, és január 4-én a Kúria írásbeli ítélete is megérkezett, de a szaktárcák ennek ellenére nem adták ki az adatokat a tizenöt napos határidőn belül.

Az NGM – amely már az utolsó tárgyalásokon azt állította, hogy nincsen meg náluk minden irat – tulajdonképpen megtagadta a Kúria ítéletének a végrehajtását: ugyanazt a választ küldték a TI-nak, ami miatt a per indult. Az EMMI ennél egy hajszállal együttműködőbb volt: átküldtek néhány iratot, de annyira keveset, és látszólag olyan gondosan megválogatva, hogy abból szinte semmi nem derül ki (ami mégis, arról a későbbiekben még írunk).

Miközben a kormány szerint mostanáig több mint 400 milliárd, a mi számításaink szerint pedig tavaly év végéig 331 milliárd forintnyi közpénz jutott ezen a csatornán sportszervezetekhez, a kiadott iratokból mindössze 4,2 milliárd forint sorsa derül ki. Azaz nagyjából 1,5 százalék. A kereshetetlen, képfájlban rögzített dokumentumok mindössze 4 évet és a kiemelt öt közül csak két sportágat érintenek (a kosárlabdát és a labdarúgást), de ezekből az idényekből sincs meg minden irat. A fociban például alig 1,8 milliárd forintról tudjuk, hogy kitől kihez áramlott, miközben a vizsgált időszakban 81 milliárdnyi közpénzt zsebeltek be a tao-rendszer keretein belül futball-szervezetek. A kosárlabdában kissé jobb a helyzet, ott a 2011 és 2014 közötti 24 milliárdos támogatás tizedének sorsára derült fény.

Ráadásul ezeket az iratokat még nem is az EMMI rögzítette, elvileg készen kapták őket, hiszen 2014 előtt nem a minisztérium (és a sportszövetségek), hanem a Nemzeti Sport Intézet (NSI) kezelte a tao-ügyeket. A kiadott dokumentumokon látszik is, hogy azok az NSI-hez futottak be, valamiért azonban a tárca még az intézettől kapott dokumentációnak is csak egy kis részét adta át.

Az EMMI az erősen hiányos adatközlést azzal magyarázta, hogy túl sok dokumentum van és azok „különböző helyeken állnak rendelkezésre”. Valószínűleg ezért is foglalkozik most szinte mindenki ezzel az illetékes főosztályon, és maradnak bent túlórázni is a kollégák. Sőt, úgy tudjuk, más szervezeti egységektől is kértek embereket a munkához: a minisztériumi ügyekre rálátó forrásunk szerint a külön fizetett túlórákra állítólag önkéntes alapon lehetett jelentkezni.

Nem csak a szaktárcánál dolgoznak azonban gőzerővel. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy az EMMI az érintett sportszövetségektől is kért be adatokat, így ott is jelentős erőforrásokat köt le a tao-iratok összegyűjtése, elsősorban azok digitalizálása. A kezdeti időszakban ugyanis a teljes dokumentáció papíralapon zajlott, így az első néhány év támogatás-igazolásait még csak most szkennelik be az érintettek.

„Akkora mennyiségű dokumentumról van szó, hogy saját állománnyal nem is tudtuk megoldani a feladatot, ezért időlegesen, csak erre a munkára felvettünk néhány embert” – mondta a G7-nek Nemcsik Balázs a Magyar Vízilabda-szövetség (MVLSZ) ügyvezetője. Úgy tudjuk az eset nem egyedi, más szövetségeknél is prioritásként kezelik most a feladatot.

A papíralapú dokumentáció digitalizálása azonban nem csak a mennyiség miatt már-már megoldhatatlan feladat, hanem azért is, mert egyes esetekben az iratok egyszerűen nincsenek is meg. Az MVLSZ-nél például az első évek dokumentációjának egy része teljesen megsemmisült. A papírokat a Margit-szigeten egy alagsori helyiségben tartották, amit néhány éve egy durvább esőzést követően teljesen elöntött a víz, illetve a szennyvíz, eláztatva az iratokat.

Elvileg ezek nem vesztek el végleg, hiszen az EMMI-nél és a támogatott csapatoknál is megvannak, a másolatokat azonban nem annyira egyszerű előteremteni. A minisztérium ugye ezeket még az NSI-től kapta az átadás-átvétel rendezettségéről és az adatok későbbi kezeléséről azonban több forrásunk is elég kritikusan nyilatkozott. Többen úgy vélekedtek, hogy egységesen, átlátható módon a szaktárcánál sincsenek meg az első évek iratai, és ezt támasztja alá az eddig kiadott adatok hiányossága és rendezetlensége is. Az EMMI-nél érdeklődtünk, hogy létezik-e egy olyan adatbázis, ahol az eddig sportcsapatokhoz irányított több száz milliárd forintnyi közpénzzel kapcsolatos iratokat kezelik, de ahogy más, ebben a témában feltett kérdésünkre, erre sem kaptunk választ.

Ha se a szövetségnél, se a minisztériumban nincsenek meg az iratok, akkor legfeljebb a támogatott csapatoktól lehet őket beszerezni, ők azonban sok esetben nem szívesen fektetnek energiát abba, hogy dokumentumokat küldözgessenek. Az MVLSZ például az elázott iratok egy részét bekérte a sportszervezetektől, Nemcsik Balázs tájékoztatása szerint azonban ezek szép lassan érkeznek csak meg a szövetséghez.

Egyébként nem ez az első eset, hogy az EMMI-nél az utolsó utáni pillanatban kezdenek el kapkodni egy taó-s ügyben. Korábban a támogatások ellenőrzésével kapcsolatban kaptak kérdéseket, amikre szintén nem tudtak érdemben válaszolni. Az ügyekkel ugyanis sokéves lemaradásban voltak, és csak akkor vették elő őket, amikor a kérdések már beérkeztek hozzájuk.^*A kisebb összegű, klubokhoz befolyó adóforintok felhasználásának ellenőrzése ugyan a sportszövetségek feladata, a nem megfelelő felhasználás esetén a támogatás visszafizetéséről, és az esetleges büntetésekről azonban csak az Emmi dönthet. Úgy hallottuk, hogy azóta ezen a területen – legalábbis a korábbiakhoz képest – felpörögtek a dolgok, és most már komolyabban veszik az ellenőrzéseket is a tárcánál.

A kiperelt dokumentumok esetében azonban nincs erre idő, a minisztérium ugyanis nagyon komoly jogsértést követ el az iratok visszatartásával, hiszen törvény 15 napot ad a bíróság által elrendelt adatkiadás teljesítésére, márpedig ez már eltelt.

Megértőek lennénk, hogyha az EMMI jóhiszeműen járna el, és olyan módon kérné az adatok teljes kiadásáig a további türelmünket, hogy egyszersmind jelezné is, mikor, milyen ütemezésben és pontosan mely adatokat fogjuk megkapni. Erről azonban nincsen szó, márpedig a Kúria döntésének a semmibevétele vissza fog hullani az EMMI-re. A közérdekű adatok kiadását elrendelő bírósági ítélet teljesítését nem lehet a végtelenségig húzni, el fog jönni az idő, amikor kimegy a végrehajtó, és elhozza azokat a dokumentumokat, amiket talál

– fogalmazott lapunknak Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.

A következő lépés ugyanis ez: ha nem érkeznek meg a tao-anyagok, akkor a Transparency International számára nem marad más lehetőség, mint a végrehajtás kezdeményezése a minisztériumok ellen. A közérdekű adatok jogsértő eltitkolása miatt még feljelentést is fognak tenni – tette hozzá a szakember.

A jogi folyamatok egyébként további adóforintokat emészthetnek fel, hiszen, ha az EMMI és az NGM a végrehajtónak sem teljesít, az akár napi bírságot is kiszabhat. Más kérdés, hogy ennek azért van némi átfutási ideje: év vége előtt ebbe a szakaszba szinte biztosan nem jut el az ügy. Valószínűleg a feljelentés, illetve a nyomozás átfutási ideje sem rövidebb. Előbbit ismeretlen elkövető ellen teszik, és a rendőrség dolga annak kiderítése lesz, hogy ki miatt nem mentek ki időben az iratok. Bár valószínűleg tao-ügyekben elég magas szinten döntenek, szinte biztos, hogy a felelős nem onnan kerül majd ki.

A már kiadott iratokban nincs sok meglepetés, néhány korábbi feltételezést azonban megerősítenek, és helyenként elég irányítottnak tűnnek. A közbeszerzéseken kifejezetten jól teljesítő cégek például már ebben az elég kicsi mintában is feltűnnek, méghozzá általában kifejezetten magas összegekkel. A kiadott körben a legnagyobb tao-donorok között volt a Duna Aszfalt Kft. (110 millió forint), a Penta Általános Építőipari Kft. (79 millió forint), a Colas csoport (100 millió forint), a Swietelsky Vasúttechnikai Kft. (30 millió forint), de fizette sportszervezetnek adóját a Market Zrt., az A-Híd és a Strabag egyik leánya is.

Ebben a merítésben azonban a legtöbb tao-t a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt. ajánlotta fel a közbeszerzések sztárjai közül: két részletben 240 millió forintot adtak a szintén Simicska-közeli Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft-nek^*Utóbbi vállalat többségi tulajdonosa Nyerges Zsolt, az egykori Fidesz-pénztárnok állandó üzlettársa.. A mostani kormány által oligarchává tett, majd a miniszterelnökkel összebalhézó Simicska súlyán felüli szerepe nagyon érdekes: a kiadott dokumentumok egyik leginkább feltűnő eleme, hogy miközben az eddig összesen 19 milliárdnyi taópénzt bezsebelő Felcsút teljesen kimaradt, a Fidesszel szakító milliárdos érdekeltségei erősen felülreprezentáltak bennük.

A labdarúgás esetében csak 1,8 milliárd forintról derült ki, hogy mely cég, kinek ajánlotta fel, ennek pedig 35 százaléka került a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft-nél, vagy az ennek a tulajdonában álló Szolnoki MÁV FC Kft-nél. Érdekes módon ennél a két cégnél teljes egészében sikerült kiadni a 2013/2014-es adatokat. Tao-szempontból ez volt a legerősebb éve a Nyerges Zsolt szolnoki sportbirodalmának, hiszen – amint erről korábban már beszámoltunk – a nagy összeveszés után már sokkal kevesebb adóforintot ajánlottak fel ezeknek a cégeknek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz emmi NGM tao-támogatás. Transparency International Olvasson tovább a kategóriában