Meglehetősen nagy a különbség Magyarországon a kisvállalkozások és a nagyvállalatok által kínált fizetések között. Rendszeres bérstatisztikát csak a legalább 5 fős vállalkozások adataiból készít a KSH, ám ebből kiderül, hogy a 250 főnél nagyobb vállalatoknál 70 százalékkal magasabb a bruttó átlagkereset, mint az 5-9 fős cégeknél.
Idén január és augusztus között az 5-9 fős cégek átlagosan havi bruttó 207 ezer forint fizetést adtak az alkalmazottaiknak, míg egy 250 főnél nagyobb vállalkozás havi bruttó 356 ezer forintot fizet átlagosan a dolgozóinak. Emellett a kisvállalkozásoknál nem jellemzőek az alapbéren felüli jutalmak, bónuszok, miközben a nagy cégeknél átlagosan 30 ezer forinttal emelik a jutalmak a bruttó alapbért.
A jelentős bérkülönbségek azzal magyarázhatóak, hogy a döntő többségében magyar tulajdonban lévő kisvállalkozások kevésbé jövedelmezőek. A nagyvállalatokhoz képest alacsony termelékenységűek és egyben tőkegyengék is, ami miatt növekedni, így bért emelni is csak nehezen tudnak.
2015-ben 537 ezer nem pénzügyi vállalkozás működött Magyarországon, amelynek csak 3,2 százaléka volt külföldi irányítású leányvállalat. Mégis ez a kevés külföldi cég foglalkoztatta a magyarországi alkalmazottak 26 százalékát, 675 ezer főt, és ők realizálták az összes magyarországi vállalkozás árbevételének, termelési értékének és hozzáadott értékének több mint felét. Vagyis az itthon jelenlévő külföldi cégek jellemzően jellemzően nagyobb létszámú vállalkozások, amelyek hatékonyságban, így jövedelmezőségben is messze lehagyják a magyar tulajdonú cégek többségét.
Ugyan a kisvállalkozások és a nagy cégek fizetései között óriási szakadék, a különbség folyamatosan csökken. 2010-ben egy nagyvállalati dolgozó még majdnem kétszer annyit keresett, mint egy 5-9 fős cég alkalmazottja, miközben idén már csak 1,7-szeres a különbség. 2016 és 2017 között sokat zsugorodott a szorzó (1,8-ról 1,7-re), ami minden bizonnyal a januári drasztikus minimálbér- és garantáltbérminimum-emelésből fakad. Ha a következő években is folytatódik a legkisebb bér jelentős emelése, akkor még jobban megközelíthetik egymást a kisvállalkozások és a nagyvállalatok fizetései, a béremelésekkel való lépéstartáshoz azonban a magyar tulajdonú kisvállalkozások hatékonyságának is javulnia kell.
(Fotó: AFP / Europress)
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
