Kedvezőbben viszonyulnak a magyarok az uniós finanszírozású területfejlesztési projektekhez az európai átlaghoz képest, ami az ismertségüket és a következményeik megítélését illetően is szembetűnő az Eurobarometer felmérése szerint. A Magyarországon élők 55 százaléka hallott a lakóhelyének közelében az Európai Unió társfinanszírozásban megvalósuló fejlesztésről, akik 85 százaléka vélekedett pozitívan azok hatásáról – ezen arányok rendre meghaladják az Európai Unió egészére vonatkozó, 39, illetve 79 százalékos átlagokat.
A programok megítélésében jókora különbségek mutatkoznak a tagállamok között, a legkevésbé az olaszok elégedettek azok hatásaival, mindössze 56 százalékuk vélekedett pozitívan róluk. Mindez vélhetően a pandémia miatt létrehozott Helyreállítási Alapból kapott támogatások lassú és nem hatékony felhasználásának is köszönhető: miközben stagnál az olasz gazdaság, a kormány a már átutalt források felhasználásával is késésben van, és a mulasztásai miatt az unió visszatartja az olaszokat megillető támogatások egy részét. Az olasz közvélemény kiábrándultságára a média is ráerősít, gúnyt űzve a fejlődést aligha segítő beruházásokat, mint például a temetőbővítések, miközben az ambiciózusabb terveket sokszor ellehetetlenítik a hosszadalmas bürokratikus eljárások.
A rangsor másik végén Lengyelország áll, ahol szinte alig vonja valaki kétségbe az uniós finanszírozású projektek hasznosságát. Az országot megillető támogatások kifizetését korrupciós kockázatok és a jogállamiságot övező kritikák miatt szintén felfüggesztette az Európai Bizottság, mintegy 110 milliárd euró – mintegy 41 600 milliárd forint – sorsa vált bizonytalanná. Az októberi választások után várhatóan kormányt alakító Donald Tusk szerint mindent meg kell tenni, hogy a visszatartott forrásokat mielőbb folyósítsa a Bizottság, miközben a potenciális kormánykoalícióból kimaradó, és így a referendumot gyakorlatilag elveszítő Jog és Igazságosság (PiS) azzal vádolta az Európai Uniót, hogy a felfüggesztett támogatásokkal igyekezte befolyásolni a szavazókat Tusk javára.
Az uniós források kérdése Magyarországon sem kevésbé aktuális téma, mintegy 28 milliárd euró, vagyis több, mint 10 ezer milliárd forintnyi támogatás sorsa forog kockán jórészt szintén az igazságszolgáltatást és a korrupcióval szembeni fellépést övező bizottsági kritikák miatt – az igazságszolgáltatási reformok következtében novemberben ezen összeg jelentős részét, közel 5000 milliárd forint kohéziós támogatást folyósítását kezdheti a Bizottság. A kormány és az Európai Unió közötti vitára élénk unió-ellenes propaganda épül, és bár az uniós tagság támogatottsága továbbra is magas, ennek bizonytalanságát jelzi, hogy elsősorban az anyagi források, a gazdasági fejlődés miatt maradnának az unióban a magyarok, semmint a szimbolikusabb jelentőségű tényezők, a közös európai értékek miatt.
Noha az uniós tagság gazdasági szempontok szerinti fontosságára az Eurobarometer kutatása is rámutat, a kormányzati kommunikáció már ebben a tekintetben is nekiment az uniónak. Például a tanárbérek emelésével kapcsolatban Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese úgy fogalmazott a nyáron, hogy
Brüsszel nyolcszázmilliárd forinttal tartozik a magyar pedagógusoknak.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint továbbá könnyen kiválthatók az uniós források a magyar gazdaság finanszírozásában, sőt, magasabb fejlettség mellett át kell majd állni az európai támogatások nélküli létre.
A támogatások népszerűsége ellenére kérdéses, hogy azok mennyiben járulnak hozzá ténylegesen a felzárkózáshoz és a fejlődéshez. A kohéziós források elsősorban a regionális egyenlőtlenségek mérséklésére hivatottak, ám sokszor épp a leghátrányosabb helyzetben lévő térségekben a legnehezebb sikerrel pályázni értük a kellő adminisztratív kapacitás és az önerő hiánya miatt, Magyarországon ráadásul rendkívül központosított rendszerben döntenek támogatások szétosztásáról. Vitatott az uniós forrásoknak a kormányzás és az intézményi környezet minőségére gyakorolt hatása is, a kelet-közép-európai régióban az uniós pénzek beáramlása a fejlesztések mellett hozzájárult a korrupció növekedéséhez és a piacgazdaság torzulásához.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
