Budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, 300 településen az 5 százalékot sem éri el
Óriási különbségek vannak a magyar települések között a felsőfokú végzettségűek aránya alapján. Míg budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, a magyar települések mintegy tizedében, közel 300 községben az 5 százalékot sem éri el a mutató – derül ki a kedden közzétett népszámlálási adatokból.
- Utóbbiak jellemzően 500-2000 fős települések, a legnagyobb közülük az Ózd közelében fekvő, 3600 fős Arló (amelyről nemrég jelent meg egy riportunk). A települések 40 százalékában 10 százaléknál kevesebb a diplomások aránya.
A KSH térképe a diplomások arányáról. Térképesen a KSH kiadványában lehet keresni.
Számokban: a községekben 15 százalék a diplomások aránya, Budapesten pedig 44 százalék. Kiemelkedik a II. kerület (67%), a XII. kerület (67%) és az I. kerület (64%). Őket országosan a budai agglomerációhoz tartozó Telki (62%) és egy alig 30 fős borsodi falu, Tornabarakony (58%) követi.
- A nagyobb városoknál Budapestet jelentősen lemaradva Gödöllő követi, majd egy másik Pest vármegyei település, Dunakeszi következik és két egyetemváros, Szeged és Debrecen.
- Kimagaslóan alacsony a diplomások aránya Ózdon, amelyet Tatabánya követ. Látványosan alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya az osztrák határ közelében fekvő Mosonmagyaróváron és Sopronban.
- Az ezerfősnél nagyobb településeknél értelemszerűen még jelentősebb különbségek vannak. A toplistát a budapesti agglomeráció települései uralják, az első nem pesti, Győrújfalu a legjobb tíz közé sem fér be.
- A több mint kétezer fős Tiszabőn a diplomások aránya nem éri el az 1 százalékot. “Az ország legrosszabb hírű településeként” jellemzett Tiszabőről az Index a 2010-es évek elején forgatott többrészes videósorozatot.
Tágabb kontextus: csak két uniós országban, Olaszországban és Romániában alacsonyabb a diplomások aránya Magyarországnál. Az elmúlt tíz évben lényegében stagnált a magyar adat 31-32 százalék körül, miközben az uniós átlag 34 százalékról 42-re nőtt ez idő alatt.
Adat
Megpróbálhatnak több olyan árut ránk sózni az árrésstop miatt, ami eddig selejtbe ment
A bérköltségekből is megpróbálhatnak faragni.
A negyeddöntőkre megint gazdagok ligája lett a BL-ből
Nem jutott be olyan csapat a labdarúgó Bajnokok Ligája negyedöntőjébe, amely ne tartozna a kontinens húsz legnagyobb bevételű együttese közé.
Ezeken a településeken fojthatja le az ingatlanpiacot az identitásvédelem
Nyolc év alatt tízszeresére dráguló falura is van példa, a top 10-be pedig több mint hatszorozódó árakkal lehetett bekerülni a kistelepülések körében.
Fontos
Ne támogassuk tovább a gazdagokat!
Közvetlenül és közvetve is sok pénzzel támogatja a földgáz, a benzin és a gázolaj felhasználását az állam, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Az ellenzéki győzelem esélye esztelen állami költekezéshez vezet
A kormány természetének megfelelően saját politikai hatalmának biztosítására törekszik, a társadalmi jólét tartós emelésére csak a látszat szintjén.
Kitörési lehetőséget is látnak a magyar beszállítók az autóipar válságában
A szűkülő piacon nehéz alkalmazkodni az elektromos átálláshoz, de nem lehetetlen, ilyen most a magyar járműipar alulnézetből.
