Budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, 300 településen az 5 százalékot sem éri el
Óriási különbségek vannak a magyar települések között a felsőfokú végzettségűek aránya alapján. Míg budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, a magyar települések mintegy tizedében, közel 300 községben az 5 százalékot sem éri el a mutató – derül ki a kedden közzétett népszámlálási adatokból.
- Utóbbiak jellemzően 500-2000 fős települések, a legnagyobb közülük az Ózd közelében fekvő, 3600 fős Arló (amelyről nemrég jelent meg egy riportunk). A települések 40 százalékában 10 százaléknál kevesebb a diplomások aránya.
A KSH térképe a diplomások arányáról. Térképesen a KSH kiadványában lehet keresni.
Számokban: a községekben 15 százalék a diplomások aránya, Budapesten pedig 44 százalék. Kiemelkedik a II. kerület (67%), a XII. kerület (67%) és az I. kerület (64%). Őket országosan a budai agglomerációhoz tartozó Telki (62%) és egy alig 30 fős borsodi falu, Tornabarakony (58%) követi.
- A nagyobb városoknál Budapestet jelentősen lemaradva Gödöllő követi, majd egy másik Pest vármegyei település, Dunakeszi következik és két egyetemváros, Szeged és Debrecen.
- Kimagaslóan alacsony a diplomások aránya Ózdon, amelyet Tatabánya követ. Látványosan alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya az osztrák határ közelében fekvő Mosonmagyaróváron és Sopronban.
- Az ezerfősnél nagyobb településeknél értelemszerűen még jelentősebb különbségek vannak. A toplistát a budapesti agglomeráció települései uralják, az első nem pesti, Győrújfalu a legjobb tíz közé sem fér be.
- A több mint kétezer fős Tiszabőn a diplomások aránya nem éri el az 1 százalékot. “Az ország legrosszabb hírű településeként” jellemzett Tiszabőről az Index a 2010-es évek elején forgatott többrészes videósorozatot.
Tágabb kontextus: csak két uniós országban, Olaszországban és Romániában alacsonyabb a diplomások aránya Magyarországnál. Az elmúlt tíz évben lényegében stagnált a magyar adat 31-32 százalék körül, miközben az uniós átlag 34 százalékról 42-re nőtt ez idő alatt.
Adat
Tizenhétszeresükre nőttek a bérek a labdarúgó NB I-ben 2010 óta, legalábbis papíron
Az ugrás nagy részét a színlelt szerződések megszüntetése hozta, de azért a későbbi emelkedés is lehagyja a legtöbb ágazat fizetésemelésének mértékét.
Ötször gyorsabbnak érzékeljük az inflációt a valósnál, és ez elég sok problémát okoz
Nehéz dolga van a gazdaságpolitikának, ha ekkora a különbség, de a tartósan stabil forintárfolyam például segíthet csökkenteni az eltérést.
Kilenc hónapja az élre várták a magyar gazdaságot, miért néz ki most mégis az utolsó hely?
Tavaly még nemcsak a kormány, hanem az elemzők többsége is 3 százalék körüli növekedést várt idénre. Aztán jött a Trump-tornádó, és beindult a negatív spirál.
Fontos
Ismét egy lakáspiaci határidő bejelentésével akarja pörgetni a gazdaságot a kormány
Az 5 százalékos újlakás-áfa és a Babaváró hitel is határidős lett volna, de eddig mindig meghosszabbították. A lakásépítési piacra ráfér az élénkítés.
Recesszióba taszíthatja Magyarországot, ha életbe lép Trump 30 százalékos vámja
Bár a legtöbben a tárgyalási stratégia részének tartják a fenyegetést, a már érvénybe lépett vámok is erősen visszavetették a hazai gazdaságot.
Rég átadták, mégis tovább drágul az M6-os eddig is nagyon költséges utolsó szakasza
Hiába készült már el az autópálya több mint egy éve, és akad forrás az eredeti megállapodás keretein belül, még jó pár milliárdot költhet rá az állam.
