Legalább nyolc éve nem érkezett olyan kevés földgáz az Európai Unióba, mint szeptember első hetében – derül ki a Bruegel adataiból. A visszaesést nem az orosz szállítások okozták, hiszen azokat nem nagyon lehet már csökkenteni, hanem a norvég import bezuhanása.
Mi történt? Az idei 36. héten mindössze 4,89 milliárd köbméter importgáz érkezett Európába. A Bruegel 2015 óta összesíti az adatokat, és a számok alapján azóta egyetlen héten sem csökkent 4,9 milliárd köbméter alá a behozatal.
Számokban: az elmúlt években átlagosan heti hétmilliárd köbméternyi gázt hoztak be az uniós országokba vezetéken, vagy cseppfolyósított formában (LNG) tankereken. Ebben a háború kirobbanása ellenére 2022-ben sem volt jelentős változás, a 7 milliárdos átlag tavaly is megvolt.
- Az import forrása ugyanakkor jelentősen átalakult. Az orosz vezetékes gáz szinte teljesen eltűnt az európai piacról, a korábbi heti hárommilliárd köbméter helyett most már egy éve alig hatoda érkezik ennek. A kieső mennyiséget a megugró norvég és észak-afrikai import, illetve az LNG-szállítások pótolták.
- Az orosz gázt nem sikerült azonban teljesen kiváltani. Már a tavalyi második félévben is láthatóan elmaradt a korábbi években megszokottól a behozatal, és ez az idén sem változott. A heti átlagos import az idei első nyolc hónapban alig haladta meg a 6,1 milliárd köbmétert, és innen csökkent tovább szeptember elején.
- A mostani visszaesést pedig egyértelműen a norvég szállítások bezuhanása okozta. Abból az irányból a háború kirobbanása óta néhány rövidebb időszaktól eltekintve fixen heti 1,6-1,8 milliárd köbméter gáz jött, szeptember első hetében azonban mindössze 841 millió.
Felülnézet: az import visszaesése ugyanakkor rövid távon korántsem annyira aggasztó, mint amennyire elsőre tűnhet. Egyrészt ugyanis az európai gázfogyasztás 15 százalékkal csökkent 2022-ben, az idén pedig tovább esett, így nincs is szükség annyi energiahordozóra, mint korábban.
- Másrészt az uniós gáztárolók töltöttsége is magasabb, mint korábban bármikor. Mivel jelenleg még nincs fűtési időszak, viszonylag alacsony a felhasználás a kontinensen, a többletet pedig egyszerűen nem lehet hova rakni, így a kereslet is visszafogott.
Mi következik? Hosszabb távon ugyanakkor már fontos jelzés lehet a szeptember elejére kialakult helyzet. Az oroszok kiesésével Norvégia vált az EU legfontosabb gázszállítójává, és ez uniós részről hasonló importfüggőséghez vezethet, mint amilyen az oroszokkal szemben fennállt a háborút megelőzően.
- Norvégia esetében nem kell olyan mértékű politikai kockázattal számolni, mint az oroszoknál, technikai problémák azonban a skandináv országban is lehetnek. Ahogy nyáron lettek is: tervezett és nem tervezett karbantartások miatt több üzemben is leállások voltak.
- A gáz ára lényegében azonnal emelkedni kezdett a leállások hírére, ami szakértők szerint elég jól mutatja, hogy az európai piac továbbra is sebezhető. Nagyobb felfordulást vélhetően azért nem okozott a dolog, mert a tárolók telítettsége alapján már akkor látszott, hogy a kereslet is gyengébb lesz.
- Az elmúlt hetekben egyébként vezetékenként be lehetett azonosítani, hova érkezik kevesebb gáz Norvégiából. A Németországba szállított mennyiség a felére csökkent, a Benelux államoknál is hasonló volt a visszaesés, míg a francia szállítások lenullázódtak. A német útvonalon az előző néhány napban visszatért a korábbi szintre a szállított mennyiség, a többi vezetéken azonban továbbra is kevés gáz érkezik.
