Miért az Alföldön a legmagasabb az öngyilkossági arány Európában?
A dél- és észak-alföldi magyar kistérségek 2011 óta rendszeresen a legrosszabbak között szerepelnek az öngyilkossági arányszámok alapján az EU-n belül. A helyzet annyiban romlott, hogy 2020-ban a Dél-Alföldön lettek lakosságarányosan a legtöbben öngyilkosok egész Európában.
Számokban: hosszú távon az EU-ban és Magyarországon is csökken az öngyilkosságok száma, több évtizedes távlatban Magyarországon az egyik legnagyobb a csökkenés mértéke. Ugyanakkor mivel durván a hatvanas évek közepétől a rendszerváltásig világszinten is a legrosszabbak között voltunk, 2020-ban még ilyen csökkenés mellett is másodikok voltunk Litvánia mögött az EU-ban.
- 2020-ban több évtizedes csökkenő trend tört meg Magyarországon: ilyen hirtelen emelkedés a magyar öngyilkossági ráták mélypontja környékén, a 80-as évek első éveiben volt utoljára.
- Európában az elmúlt években Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovénia vezette a listát, a leginkább sújtott kistérségek is jobbára ezekből az országokból kerülnek ki. Az alábbi Eurostat-térképen a 2020-as kistérségi arányszámok láthatók százezer főre vetítve.
A következő grafikonon a 2020-as és 2019-es kistérségi listavezetők rátáinak alakulását ábrázoltuk 2014-től – két magyar térség is szerepel a listát vezető hat terület között.
- Kistérségi szinten Liechtensteinben és Luxemburgban jelentős csökkenés volt, 2018-2019-ben még a lista első részében szerepeltek, de 2020-ra kikerültek onnan. A Dél-Alföldön viszont alig volt változás ebben a 6 évben.
Tágabb kontextus: a 70-es években még Budapesten volt a legmagasabb az öngyilkossági ráta, ez aztán fokozatosan eltolódott a községek felé: 2010-re a falvakban volt a legmagasabb a mutató, ezt a városok követték, míg a megyei jogú városokban és a fővárosban volt a legalacsonyabb. Az elmúlt években az 500 fő alatti és a pár ezres településeknél magasabb az öngyilkossági ráta.
A százezer lakosra jutó öngyilkosságok száma Magyarország megyéiben. Forrás: KSH
Alulnézet: a magyar „fekete övezet” állandónak tűnik: a délkeleti országrész lényegesen rosszabb öngyilkossági rátáiról 150 évvel ezelőttről is van adat, és ez az országon belüli eltolódás a mai napig fennáll, ugyanezt a mintázatot adják a 2001 és 2010 közötti adatok.
- A területi eltolódás okainak feltérképezése a magyar öngyilkosságkutatások egyik fontos témája, a téma szakértőjének számító Moksony Ferenc kutatásai például arra engednek következtetni, hogy alapvetően öröklődő szociokulturális minták állhatnak a háttérben.
Moksony Születési régió és öngyilkosság: létezik-e az önpusztítás területi szubkultúrája? című tanulmányában foglalkozott részletesebben azzal a hipotézissel, hogy a jelentős és hosszú távon fennálló magyar területi eltérések okai a helyi közösségek sajátos kultúrájában, érték- és normarendszerében, öngyilkossághoz való kimondott vagy kimondatlan hozzáállásukban rejlenek.
- A szociológus statisztikai elemzései megerősítették, hogy az ilyen lokális sajátosságok a szocializáció során „öröklődnek” – vagyis például a dél-délkeleti országrészből elszármazók megőrizték életük során nagyobb fogékonyságukat az önpusztítás gondolata iránt akkor is, ha már máshol éltek, és ez a „hajlamuk” a máshonnan érkezőkét is meghaladta.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
