A ma megjelent, 2023 első negyedévére vonatkozó GDP-adatok alapján a magyar gazdaság tovább fékez, egymás után a harmadik negyedévben is technikai recesszióban van. Ráadásul a GDP-zsugorodás magas inflációval párosul, így a magyar felzárkózás megbicsaklásáról beszélhetünk.
Mit mondanak a számok? Az idei első negyedéves bruttó hazai összetermék a tavalyi első negyedévhez képest nyers adatok szintjén 0,9 százalékkal marad el. Az előző negyedévhez képest kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent.
Mi járulhatott hozzá a csökkenéshez? A KSH közlése szerint leginkább az ipari teljesítmény beesése – például az építőiparé.
Kiugró még a kiskereskedelmi szektor bezuhanása is.
Mi az a technikai recesszió? Technikai recessziónak azt nevezzük, amikor sorrendben a második negyedéven csökken a GDP. Ez Magyarországon kívül a 27 tagú EU-ban csak további három országgal, Cseh-, Észt- és Finnországgal történt meg.
Az elmúlt tíz évben két ilyen időszak volt: 2012-ben és a Covid első hulláma idején. Most tehát a harmadik negyedévre is elnyúlt ez a recesszió. A mostani helyzet azért nehezebb, mert a gazdaság fékezése ezúttal növekedő árakkal párosul.
A magyar gazdaság jobban zsugorodik, mint az EU-s. Az alábbi grafikonon látható, hogy negyedéves szinten a magyar GDP hogyan esett be 2022 utolsó negyedévében az EU-átlag alá, és hogyan maradt ott a mostani adatok szerint: a különbség lényegében stagnált.
Az eltérő bázispontról számított adatok vonalai rajzolják ki lényegében a magyar felzárkózást – illetve most annak megbicsaklását.
Az előző negyedévhez képest számított 0,2 százalékos GDP-csökkenésnél rosszabb adatot az EU-ban csak Ausztria, Hollandia és Litvánia produkált, ahogy azt az Eurostat adatai alapján a Portfolio.hu ábrája is mutatja.
Mit mond a kormány? A Pénzügyminisztérium az adatra egy optimista közleményben reagált, amiben viszont számosították, mennyire hiányoztak a magyar gazdaságnak az EU-s források: 4,6 helyett 5 százalék fölött lehetett volna a GDP-növekedés – éves szinten –, ha a helyreállítási alap pénzei megérkeztek volna, írták.
Tény, hogy még az Európai Bizottság (EB) elemzése is 0,5 százalékos növekedést prognosztizál idén éves szinten – a kormány pedig 1,5 százalékost. Ugyanakkor a 0,5 százalékos adat az EU-ban meglehetősen alacsony, például a háború sújtotta Ukrajnában az EB-előrejelzésben 0,6 százalék.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
