Hiába lett olcsóbb több alapélelmiszer is márciusban, számos termék és szolgáltatás inflációja még mindig gyorsul, így az áremelkedés üteme ezúttal is a várakozások felett maradt. A Bloomberg által megkérdezett elemzők előzetesen arra számítottak, hogy a februári 25,4 százalékos ugrást követően ezúttal már csak 25 százalékos lesz a fogyasztói árak emelkedése. Az infláció azonban csak feleennyit csökkent: a statisztikai hivatal szerda reggel 25,2 százalékos adatot közölt. Ennél az elmúlt bő két és fél évtizedben csak az idén januárban és februárban mért magasabb rátát a KSH.
Duplájára csökkent az ár
Az élelmiszerek többségénél látványosan esett az infláció, sőt számos olyan termék akadt, amelynek havi szinten az ára is alacsonyabb lett. A KSH szerint márciusban mások mellett a sonkáért, a sajtért, a vajért, a sertészsírért és a száraztésztáért is kevesebbet kellett fizetni, mint egy hónappal korábban. A trappista kilója például több mint 500 forinttal lett olcsóbb februárhoz képest.
Az érintett termékek azonban a korábbi időszakban kivétel nélkül rengeteget drágultak. Így az élelmiszerek között továbbra is csak elvétve akad olyan, amelynek éves inflációja ne haladná meg a 40 százalékot. Az élelmiszer-infláció pedig továbbra is forinttörténeti csúcs közelében van.
Ha kétéves időtávot nézünk, akkor azt látjuk, hogy a legtöbb alapélelmiszer ára alsó hangon megduplázódott. A legnagyobb mértékben a pékáru drágult: a félbarna kenyérért például most több mint két és félszer annyit kellett fizetni, mint 2021 márciusában. Emellett azonban – a mostani árcsökkenések ellenére – bő kétszeresére emelkedett a trappista, a zsír, a vaj és a spagetti ára is.
Így hiába az árkorrekció, a fogyasztók kosarában viszonylag nagy súlyt képviselő élelmiszerek továbbra is masszívan felfelé húzzák az inflációt. Ráadásul ezzel párhuzamosan több más termék és szolgáltatás áremelkedése is gyorsulni kezdett. Több édesség és az üdítőitalok is 3-5 százalékkal drágultak februárról márciusra, a tévé-előfizetés, illetve a telefon és internetszolgáltatás ára pedig 6-8 százalékkal emelkedett egyetlen hónap alatt. Az idén év elején érte el az inflációs hullám a sört is, amelynél az első negyedévben 16 százalékos drágulást mért a KSH.
Nem is emelkedett akkorát a rezsi
A vártnál magasabb inflációs adat nemcsak a fentiek miatt kellemetlen meglepetés, hanem azért is, mert számos külső körülmény egyébként kedvezően alakult. Márciusban tovább csökkentette például a KSH a vezetékes földgáz becsült árát. A statisztikai hivatal a tavalyi rezsiemelést követően jelezte, hogy a következő időszakban a fogyasztás alapján becsült adatokkal dolgozik majd.
A kormányzat augusztusban sávosan emelte gáz árát: az átlagfogyasztásig maradt a korábbi rezsicsökkentett díj, felette azonban a korábbi több mint hétszeresére nőtt a tarifa, amin ráadásul szeptemberben tovább emeltek. A KSH így az alapján becsülte meg az átlagárat, hogy a lakossági fogyasztás várhatóan mekkora része csúszik át a drágább kategóriába. Első körben úgy számoltak, hogy a korábbi közel két és félszeresére, 240 forint környékére emelkedik az átlagos díj, mivel azonban időközben jelentősen csökkent a háztartások gázfogyasztása, márciusban már csak 173 forintos árral számoltak. Hasonló volt a helyzet az árammal: ha sokkal kisebb mértékben is, de a fogyasztás visszaesése miatt itt is csökkentek az árak.
Magyarul a rezsi az elmúlt hónapokban sokkal kisebb mértékben emelte az inflációt, mint amire előzetesen számítani lehetett.
Ez azonban egyelőre nem nagyon látszik a teljes inflációs adaton.
Szakértők szerint érdemi csökkenés akkor várható, ha a fogyasztás elkezd visszaesni. A mostani élelmiszerár-csökkenés egyébként arra utal, hogy ez meg is indult. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Bloombergnek azt mondta, hogy márciusban a kiskereskedők már a hanyatló kereslet miatt nem tudták a korábbi magas szinten tartani az áraikat. A szolgáltatásoknál ugyanakkor ez a folyamat csak késleltetve jelentkezik, ami elhúzódó inflációs nyomást eredményez.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
