Nagyon leszakadtak a magyar kistelepüléseken élők digitális képességei
Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió 16-74 év közötti lakosainak csak a bő negyede rendelkezik az alapvetőnél magasabb digitális kompetenciákkal. A nagyvárosokban ez az arány 33 százalék, a városokban és elővárosokban 24 százalék, míg a kistelepüléseken és rurális térségekben 20 százalék.
Magyarországon mindegyik adat az EU-átlag alatt van:
- a nagyvárosokban a lakosok 28,9,
- a városokban-elővárosokban 20,8,
- a kistelepüléseken pedig 14 százaléka
rendelkezik az alapvető feletti digitális készségekkel. A két szélsőérték közötti különbség is átlag feletti nálunk.
Érdekes, hogy viszonylag nagy a különbség a dán kistelepüléseken és rurális területeken, illetve a nagyvárosokban élők digitális készségei között is: mintegy 17 százalékpont. Csakhogy átlagosban Dániában a kistelepülésen élők rendelkeznek olyan digitális képességekkel, mint Magyarországon a nagyvárosiak. Élen járnak még az ír, holland és finn nagyvárosokban élők ezen a területen.
Az alapvetőnél magasabb digitális készségekkel rendelkezők aránya Románia és Bulgária kistelepülésein a legalacsonyabb, 3,7 és 3 százalékkal. Utánuk jönnek a görög kistelepüléseken élők 11 százalékkal, majd a magyar kistelepüléseken élők 14 százalékkal.
Vagyis csak három országban rosszabbak a kistelepüléseken élők digitális képességei a magyarokénál az EU-ban.
A digitális kompetencia mutatója öt indikátorból, az információs és adatkezelési, a kommunikációs és együttműködési, a digitális tartalomgyártási, valamint a digitális biztonsággal kapcsolatot és problémamegoldó készségek összesítéséből jön létre.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
