Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió 16-74 év közötti lakosainak csak a bő negyede rendelkezik az alapvetőnél magasabb digitális kompetenciákkal. A nagyvárosokban ez az arány 33 százalék, a városokban és elővárosokban 24 százalék, míg a kistelepüléseken és rurális térségekben 20 százalék.
Magyarországon mindegyik adat az EU-átlag alatt van:
- a nagyvárosokban a lakosok 28,9,
- a városokban-elővárosokban 20,8,
- a kistelepüléseken pedig 14 százaléka
rendelkezik az alapvető feletti digitális készségekkel. A két szélsőérték közötti különbség is átlag feletti nálunk.
Érdekes, hogy viszonylag nagy a különbség a dán kistelepüléseken és rurális területeken, illetve a nagyvárosokban élők digitális készségei között is: mintegy 17 százalékpont. Csakhogy átlagosban Dániában a kistelepülésen élők rendelkeznek olyan digitális képességekkel, mint Magyarországon a nagyvárosiak. Élen járnak még az ír, holland és finn nagyvárosokban élők ezen a területen.
Az alapvetőnél magasabb digitális készségekkel rendelkezők aránya Románia és Bulgária kistelepülésein a legalacsonyabb, 3,7 és 3 százalékkal. Utánuk jönnek a görög kistelepüléseken élők 11 százalékkal, majd a magyar kistelepüléseken élők 14 százalékkal.
Vagyis csak három országban rosszabbak a kistelepüléseken élők digitális képességei a magyarokénál az EU-ban.
A digitális kompetencia mutatója öt indikátorból, az információs és adatkezelési, a kommunikációs és együttműködési, a digitális tartalomgyártási, valamint a digitális biztonsággal kapcsolatot és problémamegoldó készségek összesítéséből jön létre.
