A legtöbb ukrán Lengyelországban, Németországban, továbbá Olaszországban, Romániában és Bulgáriában kért ideiglenes védelmi státuszt októberben – Magyarország hiába szomszédos az orosz támadás alatt álló országgal, uniós összehasonlításban viszonylag kevés menekülőt fogadott az Eurostat elemzése szerint.
A védelmet kérők számát a fogadó országok lakosságához viszonyítva is jól látszik, hogy Magyarország nem bizonyult vonzó célpontnak a háború elől menekülők számára: augusztus és október között az Ukrajnával szomszédos többi uniós tagállamban és Németországban is jóval több menedékkérőt fogadtak, mint Magyarországon.
Az uniós statisztikai hivatal szerint az uniós országok többségében visszaesést mutat a védelmet kérők száma, továbbá többnyire nők, illetve lányok igyekeznek menedéket találni az Európai Unióban – a Lengyelországba érkező ukránok 23 százaléka volt kiskorú, 63 százalékuk nő.
A március óta érkezett összes ukrán menekült számát nézve is kiemelkedik Lengyelország, Németország valamint Csehország menedéknyújtásban betöltött szerepe az unióban: a mintegy 4,5 millió védelmet kérő ukrajnai menekült kétharmadát fogadták ezen országok.
Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy a menedékkérők száma nem azonos az országban tartózkodó menekültek számával. Egy korábbi cikkünkhöz az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság azt mondta: a kérelmet benyújtók döntő többsége családos – édesanyák és gyermekeik -, de ebben a számban nincsenek benne azok, akik nem adtak be menedékkérelmet, kettős állampolgárok (és így nem kaphatnak menedékjogi státuszt), valamint vízummal érkeztek, tehát a menedékért folyamodók és a ténylegesen Magyarországra menekültek száma között nagyságrendi eltérés lehet.
Magyarország mérsékelt vonzereje nem csak a védelmi státuszért folyamodók, hanem a vendégmunkások számában is megmutatkozik. A már korábban ide érkezett ukrán munkavállalók egy része a háború kitörésekor visszament a hazájába harcolni, illetve továbbállt a családjával Nyugat-Európába magasabb fizetésért dolgozni, ahol több ország – például Németország – is megnyitotta a munkaerőpiacát az ukránok előtt. Mindez annak ellenére történt, hogy Magyarország részben az ukrán munkaerő bevonzásával próbálta enyhíteni a toborzási nehézségeket az elmúlt évtizedben.
A harmadik országokból érkező, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülőknek biztosítható státusz megadása ugyanakkor meg is terheli a fogadó országok költségvetését. A legtöbb ukrajnai menekültet ellátó Lengyelország már júniusban elkezdte visszafogni a menekülteknek biztosított támogatásokat. Ekkor még csak a rendkívüli, kifejezetten az orosz-ukrán háború nyomán bevezetett juttatásokat törölte a lengyel kormány, mint például a menekülteket befogadó családoknak járó napi negyven złoty-s hozzájárulás és az országba érkezők számára ingyenesen biztosított tömegközlekedés.
Mostanra viszont felmerült a menekülteknek az állam által biztosított lakhatás és élelmezés részbeni fizetőssé tétele is. A módosítás a jövő márciusban léphet hatályba, és a Lengyelországban legalább négy hónapja tartózkodókat érintheti – mivel a legtöbb, hosszabb távon az országban maradni szándékozó ukrán ennyi idő alatt az ingatlanpiacon is talál megoldást a lakhatására, ezért vélhetően keveseknek kell majd az állami szolgáltatásért fizetnie. Lengyelország mellesleg szintén leegyszerűsítette a munkavállalást az ukrajnai menekültek számára, így a nyáron már 185 ezren dolgoztak közülük az országban.
Csehországban már közel félmillió – az állandó népességszám négy százalékát kitevő – menedékkérő fordult meg, és noha az ősszel kiéleződtek a közel-keleti bevándorlókkal szembeni ellenérzések, az ukrán menekültek fogadását a lakosság széles körben támogatja. Mindebben a történelmi és kulturális okok mellett demográfiai tényezők is szerepet játszanak az Euronews által megkérdezett szakértő szerint: míg Ukrajnából zömmel nők és gyerekek érkeznek, az ázsiai országokból fiatal, egyedülálló férfiak igyekeznek az országba.
Adat
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Életet leheltek a Nagykörútba a turisták és a bevándorlók, az üzletek ötöde kicserélődött
Csökkent egy év alatt az üresen álló üzlethelyiségek száma, az új boltok láthatóan a turistákra lőnek, vagy az ázsiai diaszpóra üzemelteti őket.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
