A közmunka jelentősen segítette az inaktívak bevonását a munkaerőpiacra, mert a közmunkások nagyjából kétharmada inaktív volt azokban az években, amelyek azt előzték meg, amikor a közmunkásként kezdtek dolgozni – ez az egyik legérdekesebb megállapítása annak a közfoglalkoztatást 2011 és 2019 között elemző tanulmánynak, amely a Közgazdasági Szemle októberi számában jelent meg.
Szabó Lajos Tamás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági kutatási szakértőjének elemzése a Magyar Államkincstár teljes körű, anonim, adminisztratív adatbázisa alapján vizsgálja részletesen a közmunkaprogramban részt vevők jellemzőit. Az adatbázis alapján minden évre vonatkozóan létre lehetett hozni a közmunkások úgynevezett munkatörténetét.
Ez látszik az alábbi ábrán, vagyis egész pontosan az, hogy azok a 24 és 57 év közöttiek, akik 2014-ben legalább egy napot közmunkások voltak, annak az évnek mekkora arányát töltötték különféle munkaerőpiaci státuszokban, például közmunkában, vagy közmunkán kívül dolgozva, hivatalosan egyáltalán nem dolgozva (inaktívként), vagy úgy, hogy munkanélküli-segélyt kaptak.
Emellett ugyanezen emberek esetében ugyanez látható a 2014-et megelőző és az azt követő években is.
Sok érdekes részlet kiderül arról is, hogy a programban részt vevők milyen eséllyel tudtak kilépni az elsődleges munkaerőpiacra az évek során. A tanulmány szerint ebben volt javulás, de alapvetően végig alacsony maradt ezeknek az embereknek az aránya. A 2012-ben közmunkában dolgozók például a következő évben az idejük 15 százalékában dolgoztak csak a közmunkán kívül, míg a 2018-as részt vevők között ez az arány már megközelítette a 25 százalékot. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a 2010-es évek második felében erősebb volt a magyar gazdaság teljesítménye, mint az évtized első felében.
Az elemzésből az is kiderül, hogy akik az elsődleges munkaerőpiacon el tudtak helyezkedni a közmunka után, az évek előrehaladtával átlagosan egyre többet dolgoztak nem közmunkásként. A 2012-es közfoglalkoztatottak több mint fele három hónapnál kevesebb dolgozott a közmunkán kívül, és csak kevesebb mint 30 százalékuk dolgozott többet hat hónapnál. 2018-ban a résztvevőknek már csak a 40 százaléka dolgozott három hónapnál kevesebbet, és közel felük volt piaci állásban legalább hat hónapot.
A tanulmány szerint azok a közmunkások, akik korábban már dolgoztak piaci állásban, átlagosan alacsonyabb foglalkozási kategóriákban dolgoztak az állami programban.
Viszont azok, akik közmunka után helyezkedtek el piaci munkahelyen, jellemzően magasabb foglalkozási kategóriában tették ezt.
A közfoglalkoztatásban alkalmazottak arányában jelentős földrajzi egyenlőtlenségek voltak és vannak országosan, alapjáraton a programban részt vevők aránya az északkeleti, a keleti, valamint a dél-baranyai járásokban magas, ahol kevés a munkahely az elsődleges munkaerőpiacon. A földrajzi tényező azt is jelentősen meghatározza, hogy valaki átlagosan mennyi ideig vett részt a programban: ez az ország legfejlettebb járásaiban kevesebb mint egy év, a leghátrányosabb helyzetű területeken viszont több mint három év volt átlagosan.
2011 és 2019 között összesen 676 ezer fő dolgozott legalább egy napot a programban. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2021 végén már csak nagyjából 88 ezren dolgoztak közmunkásként, miközben 2014-ben még majdnem 180 ezren voltak közfoglalkoztatottak.
A tanulmány megjegyzi, hogy az utóbbi években a közmunkaprogramok fenntartása miatt a fejlett országok között Magyarország költött legtöbbet közvetlen munkahelyteremtésre. Amikor a legtöbben voltak közmunkások, a program kiadásai meghaladták a GDP 0,7 százalékát, míg az OECD-átlag 0,05 százalék körül alakult a közvetlen munkahelyteremtésre költött közkiadások kategóriájában.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
