Arról már sok cikk született, hogy mennyire rossz hatással van a közösségi média a felhasználók mentális egészségére, de kevés tanulmány tudta ezt adatokkal bizonyítani.

Luca Braghieri és szerzőtársai kihasználták azt, hogy a Facebook kezdetben csak a Harvardon volt elérhető, majd egyetemről egyetemre terjedt, mielőtt mindenki számára elérhető lett. Ennek köszönhetően össze tudták hasonlítani azokat az egyetemeket, ahol még nem volt elérhető a platform, azokkal, ahol már igen.

Az eredmények a diákok önbevallásos válaszain alapulnak, viszont így is egyértelmű kép rajzolódik ki a közösségi média megjelenésének hatásáról. A Facebook elterjedésével együtt nőtt azoknak a száma, akik depresszióval vagy szorongással küzdöttek. Nemcsak többen szenvedtek ezektől a mentális betegségektől, de azok is többen voltak, akik érezték, hogy ez már a teljesítményükre is negatívan hat.

A diákokról elérhető adatok alapján meg tudták becsülni, hogy egyébként melyikük mennyire volt hajlamos az ilyen betegségek kialakulására. Az eredményeik azt mutatják, hogy bár valóban inkább jelentkezett a depresszió és szorongás azoknál, akik erre alapból hajlamosak, de azoknak a diákoknak a körében is megnőtt a betegségek kialakulásának esélye, akik ennek a megfigyelhető tulajdonságaik alapján nem lettek volna kitettek.

A negatív hatás tehát minden fiatal felnőttet érint.

A szerzők arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen csatornákon keresztül hathat a közösségi média a fiatal felnőttek mentális egészségére. Erre két különböző módszert alkalmaztak. Először megnézték, kik tartoznak olyan csoportba, ahol valószínűleg inkább érezhetik azt, hogy más diákok náluk jobb helyzetben vannak. Ilyenek voltak például a túlsúlyos diákok vagy akik nem a kampuszon laktak, ezért kimaradtak a társasági életből. Az eredmények alapján náluk erősebb volt a közösségi média negatív hatása, tehát sejthető, hogy

ez abból fakad, hogy másokhoz hasonlítgatják magukat.

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy mást gondolnak a Facebookot használók a társaik viselkedéséről, mint ami a valóság. Nem veszik figyelembe, hogy amit a közösségi médiában látnak, az egy mesterséges kép, ami csak azt mutatja a másikról, amit ő szeretne. Így az ebből fakadó torz képpel hasonlítják össze magukat, és bár átlagosan viselkednek, ezt mégis attól eltérőnek érzékelhetik. Előfordulhat, hogy két diák egymáshoz hasonlítja magát, és mindketten azt érzik, hogy a másiknak van jobb élete, mert egyikőjük sem látja a valós képet a másikról.

A szerzők szerint szükséges még több kutatás a pontos hatások felderítésére és arra, hogy van-e olyan pozitívuma a közösségi médiának, ami ellensúlyozza a negatív következményeket. Az mindenesetre kimondható, hogy a közösségi média által közvetített hamis kép súlyos negatív következményekkel járhat a fiatal felnőttek mentális egészségére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy erősen polarizált társadalom esetén nem lehet hatékonyan kormányozni, de ha nincs széttartás, nincs demokráciaNem a Facebook lesz a hibás abban, ha egy társadalom erősen megosztott, de segíti a radikalizálódást, és a szélsőséges nézeteket vallók egymásra találását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA folyamatos internetezés átalakítja az idegrendszerünket, de egyáltalán nem biztos, hogy jó iránybaFantasztikus az idegrendszer alkalmazkodási képessége, de pont emiatt adaptációs csapda is lehet a túlzott internetfogyasztás. Darnai Gergely, a pécsi egyetem tudományos munkatársa az e heti G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBeváltotta az internet a 25-30 éve hozzá fűzött reményeket?Szakértő szerzőnk elemzéséből kiderül, hogy a címben feltett kérdést miért tesszük fel állandóan rosszul.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Amerika egyetem facebook közösségi média teljesítmény Olvasson tovább a kategóriában