Idén tavaszra számottevően csökkent az egészségügyi kezelésre várakozók aránya Magyarországon egy friss Eurofound-felmérés szerint: a 2021 tavaszán mért, akkor európai viszonylatban kiugróan magasnak számító 35 százalékról 27 százalék közelébe süllyedt a mutató idén tavaszra. Ez az adat ugyan már nem kiemelkedően rossz – Litvániában, Lengyelországban és Lettországban is harminc százalék körül alakul a várakozók aránya, majd Magyarország következik a rangsor kedvezőtlen végén – az uniós 18 százalékos átlag, illetve Csehország és Szlovákia példái azonban arra utalnak, hogy még bőven van javítanivaló a helyzeten.

Forrás: Eurofound

Meg kell említeni, hogy a fenti adatok sok fontos különbséget lepleznek, mivel a kórházi, fogászati kezelésektől kezdve a szűrővizsgálatokon keresztül a mentális betegségekre adott terápiáig mindenféle ellátástípusra kiterjednek, és az érintettek arányait mutatják, nem a várakozás időtartamát. Magyarországon a járvány megfékezését hivatott egyik óvintézkedés a halasztható műtétek felfüggesztése volt 2020-ban, ami szintén hozzájárulhatott a várakozni kényszerülők tavaly tavasszal mért rendkívül magas arányához, miközben az egészségügy már-már hagyományosnak mondható problémája, hogy bizonyos műtétekre egyes térségekben akár egy évnél is hosszabb a várakozási idő – az e cikk írásakor közölt hivatalos adatok szerint például térdprotézis műtétre átlagosan 244 napot kellett várni a megelőző hat hónapban az országban, de a Dunántúl egyes részein 400 nap felett alakult ez az időtartam.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A magyar egészségügy nem döglődő ló, már megdöglött”Hiába volt szinte mindenhol némi javulás, 2002 óta még a saját régiónkhoz sem sikerült felzárkózni sem az egészségügy kimeneti, sem a bemeneti mutatóiban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat egészségügy ellátás kórház várólista Olvasson tovább a kategóriában