Egyre több fiatalból lesz diplomás a régióban, de Magyarországon még csökkent is az arányuk
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
A 2002 és 2021 közötti években jelentősen nőtt Magyarországon a magasabb végzettségűek aránya a 15–74 éves népességen belül. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőké 11,5-ről csaknem 25 százalékra, az érettségizetteké 28-ról 32 százalékra emelkedett, miközben a tanulmányaikat az általános iskolát követően befejezők, illetve a 8 általánosnál is kevesebb évet elvégzők aránya 37-ről 19,5 százalékra csökkent. Az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek aránya pedig stabilan 23-24 százalék között alakult ebben az időszakban.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, a teljes felnőtt népességre vonatkozó trendek tehát kifejezetten kedvezően alakultak. Fontos azonban kiemelni, hogy a grafikon mindig az aktuálisan a 15-74 éves korcsoportba tartozók megoszlását mutatja, így inkább a hosszabb távú folyamatok hatásait jelzi jól, a rövidtávúakat kevésbé. Egyrészt a társadalom öregedése mellett a különböző korcsoportokat együtt nézzük, így az idősebb korosztályok súlya egyre növekszik, ahogy haladunk előre az időben. Másrészt a vizsgált korosztályból kikerülő idősebbek körében sokkal kisebb a magasabb végzettségűek aránya, mint a fiataloknál. Így előfordulhat, hogy a javulást főként ez az összetétel-változás okozza, és nem a folyamatos fejlődés. Ha pedig jobban az adatok mögé nézünk, akkor Magyarországon épp egy ilyen kép rajzolódik ki.
Ebben a cikkben két olyan trendet emelünk ki, amiket a fenti ábra az említett sajátosságai miatt elrejt.
Az egyik az iskolai lemorzsolódás enyhe növekedése. 2020-ban Magyarországon a 18-24 éves korúak 12,1 százaléka nem rendelkezett középfokú végzettséggel, és nem vett részt képzésben, tehát a definíció szerint korai iskolaelhagyónak számított.
Az iskolai lemorzsolódás egy jelentős társadalmi probléma, mivel a korai iskolaelhagyók az iskolát végigjáróknál nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, szegénnyé és nagyobb arányban betegszenek meg. Ahogy az az alábbi ábrán látszik, Magyarországon 2002 és 2020 között 12,2 százalékról 2010-re 10,8 százalékra csökkent, majd az évtized végére újra 12,1 százalékra nőtt a korai iskolaelhagyók aránya.
Az előző évtizedben Szlovákia, Csehország, Magyarország, Svédország, Luxemburg és Bulgária kivételével minden EU-tagállamban csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, átlagosan 13,8 százalékról 9,9 százalékra. Magyarországon azonban ez az arány még régiós szinten is kifejezetten magasnak számít. Az Európa 2020 stratégia alapján a cél minden tagállamban a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá csökkentése lett volna, ám ez végül a 27-ből 8 tagállamban nem valósult meg, köztük hazánkban sem.
Ugyanennek a stratégiának egy másik célja volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése a fiatalok körében. Magyarországon a 25-34 évesek körében ez az arány 2004-től egészen 2015-ig növekedett, 18,6 százalékról 32,1 százalékra. 2015 után azonban megállt a folyamat, és azóta a mutató egy rövid csökkenést követően 30-31 százalék között stagnál.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, a 2010-es években ez arány az uniós átlagot tekintve is nőtt, de különösen látványos volt a növekedés a régióban Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
