A járványgörbék ismét felfelé tartanak Magyarországon, de újabb szigorításról egyelőre szó sincs, annak ellenére sem, hogy több európai ország is élt ezekkel az eszközökkel az omikron variáns megjelenésekor. Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt közel két év adatai mennyire támasztják alá a szigorítások szükségességét, hogyan hatottak a korlátozások, illetve tavaly tavasz óta az oltások a járvány ellen.
A koronavírus-fertőzések első hullámaiban még nem sok eszköz volt annak elnyomására a lezárásokon, korlátozásokon kívül, és összességében ezek az intézkedések működőképesnek is bizonyultak – elemzésünk szerint
a szigorítások után két hónappal jellemzően érdemben enyhül a járvány szorítása
az európai országokban, már ami a többlethalálozásokat*A járvány éveiben és megelőző öt évben mért halálozási adatok átlaga közötti százalékos különbség. illeti. Az oltások mellett viszont némileg háttérbe szorulhat a korlátozások szerepe a járványkezelésben, a koronavírus pusztítását inkább a vakcináció fékezheti.
A járvány megfékezésére irányuló intézkedések szigorúságát százfokú skálán mérő Stringency Index – aminek magasabb értékei szigorúbb szabályokra utalnak –
egypontos emelkedéséhez a két hónappal későbbi többlethalálozási adatok közel egynegyed százalékpontos mérséklődése társult
a 2020 tavaszától napjainkig tartó időszakban, harmincegy európai ország adatai alapján. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy különösen a járvány 2020-as hullámainál volt érzékelhető, amint az intézkedések a régióban 3-6 hét alatt kifejtették a hatásukat.
2021-re azonban megváltozott a helyzet, a lezárások mellett már az oltások is a járvány elleni védekezés eszközévé váltak. Amennyiben csak 2021 adatait vizsgáljuk, és figyelembe vesszük az egyes országok lakosságának átoltottságát is, akkor már alig mutatkozik valamilyen összefüggés az intézkedések és a két hónappal későbbi többlethalálozási adatok között (igaz, az elemzési lehetőségek is jóval korlátozottabbak erre az időszakra nézve, erről bővebben a cikk végén lehet olvasni).
A jelenleg elérhető legfrissebb, 2021 októberére vonatkozó halálozási adattal az országokban két hónappal korábban – vagyis augusztusban – hatályos intézkedések súlya és az akkori átoltottság is negatív összefüggésben állnak, a kapcsolat ereje azonban az oltások esetében sokkal erősebb, mint a szabályozásoknál*A korrelációs együttható az októberi többlethalálozás és az augusztusban mért átlagos átoltottság között -0,66, míg az októberi többlethalálozás és az augusztusi intézkedések átlagos szigorúsági pontszámai között -0,14..
Ezeket az adatsorokat azonban több szempontból is érdemes óvatosan értelmezni. A járványstatisztikák térbeli és időbeli összehasonlíthatóságát eleve éles vita övezi, továbbá a szigorításokat jellemző indexet is érik kritikák.
Kérdésesek az oksági viszonyok is: egy adott hónapban az aktuális intézkedéseket vagy az éppen akkor tapasztalt átoltottságot aligha befolyásolhatja közvetlenül a két hónappal később mért többlethalálozás, azonban meglehet, hogy ahol bizonyos tényezők miatt eleve súlyosabb volt a járvány (például a lakosság rosszabb egészségi állapota vagy foglalkoztatási szerkezet), ott a kormányok kénytelenek voltak szigorúbb intézkedéseket hozni, majd a lakosság, átélve a járvány pusztítását, nagyobb hajlandóságot mutatott az oltások beadására – összességében tehát a járvány ereje ellenkező irányban is hathat a szabályozásra és az oltakozásra.
A járványkezelésben ráadásul egyáltalán nem közömbös, hogy az egyes országokban mennyire jellemző a jogkövető, illetve az egészségtudatos magatartás, milyen erős a kormányzat és az intézmények iránti bizalom, és egyáltalán meddig tart az emberek türelme a szabadságukat olykor súlyosabban is korlátozó szabályokkal szemben. Ezeknek a társadalmi jellemzőknek a hatását a hosszabb, az intézkedések következményeit 2020 eleje óta mérő idősor elemzésekor valamelyest ki tudtuk szűrni*Panelregressziós modell által., de az oltások megjelenése óta nem telt még el annyi idő, hogy ezt megtehessük*Ebben az esetben mindössze hét időpont megfigyelésére volt módunk, ami messze elmarad a finomabb elemzésekhez szükséges adatmennyiségtől..
Az mindenesetre jól látszik a fentebbiekből, hogy ha egy kormány elejét szeretné venni a koronavírus pusztításának, abban a sikeres oltási program egyértelmű segítséget jelent, de az óvintézkedések erőssége sem közömbös.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
