Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. szeptember 22. 06:34 Adat

A média kormányzati elfoglalása nagyon betett az amúgy is vergődő napilappiacnak

Soha nem szűkült olyan mértékben a nyomtatott sajtó hazai piaca, mint 2020-ban. A statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint különböző időszaki lapokból a teljes évben kevesebb mint 460 milliót nyomtattak ki, ami közel százmillióval marad el az egy évvel korábbitól. A legnagyobbat a járványévben is a napilapok bukták, de ebben a szegmensben a pandémia csak az utolsó csepp volt a pohárban: a piac a Fidesz bő tízéves kormányzása alatt szinte teljesen leépült.

Másfél hetente egy újság

A kezdetektől tudni lehetett, hogy a nyomtatott sajtót különösen rosszul érintette a koronavírus-járvány. A reklámpiac bezuhanását a teljes sajtó megérezte, a print lapoknál azonban a bevétel másik lába, az újságértékesítés is megroppant. A kijárási korlátozások idején a korábban standokon vásárló olvasók elég jelentős része elmaradt, és ők az eddigiek alapján nem is nagyon tértek vissza, ami újabb hatalmas pofont adott a már évtizedek óta szűkülő piacnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány ábra, amely helyre teszi Orbán Viktor újságvásárlós akciójátA miniszterelnök által megvásárolt lapok kiadóinak együttes árbevétele tavaly összesen nagyjából hatmilliárd forint volt, a fideszes médiaholdingé 67.

A kiadványok számán a hatalmas visszaesés annyira nem hagyott nyomot, hiszen a KSH szerint tavaly mindössze hat újsággal volt kevesebb a piacon, mint egy évvel korábban. A példányszámnál viszont már nagyon szembetűnő volt a hanyatlás: a mostani bő 15 százalékos zuhanásnál még soha nem mért nagyobbat a hivatal egyik évről a másikra. Ha hosszabb távon nézzük, akkor pedig egészen döbbenetes ütemű a piac szűkülése: az összesített példányszám még tíz évvel ezelőtt is több mint duplája volt a jelenleginek.

Ez ráadásul nem is az eladott, hanem csak a kinyomtatott újságok száma, a kettő pedig nagyon nem ugyanaz. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) adatai alapján a kinyomtatott lapok nagyjából 70-75 százalékát értékesíthetik, azaz a KSH által közölt 459 millió példányból optimista becslés szerint is legfeljebb 300-350 millió lehetett, amiért valaki pénzt is adott*Amellett, hogy nem minden kinyomtatott lapot tudnak értékesíteni, ingyenes újságok is vannak a piacon..

A magyar olvasó így átlagosan legfeljebb 35 újságot vehet évente, azaz durván másfél hetente egyet. Alig 15 évvel ezelőtt még nem voltunk messze a heti kettőtől sem.

A negatív trend különösen szembetűnő a napilapoknál. Naponta megjelenő újságból tavaly nyomtattak először 200 milliónál kevesebbet, miközben a 2008-as válság előtt még fixen 600 millió felett volt a példányszám. Száz lakosra jelenleg naponta nagyjából hat eladott újság juthat, szemben a 10-15 évvel ezelőtt hússzal. Ez messze a legnagyobb visszaesés a nyomtatott sajtón belül, a heti, kétheti, és havilapoknál sem zuhant ekkorát a példányszám.

Százmillió példánnyi napilapot tüntettek el

A napilapok szenvedésének egyik oka az, hogy az online sajtó leginkább ennek a szegmensnek állít konkurenciát, így minden bizonnyal olvasókat is erről a piacról vont el a legnagyobb számban. Ez azonban csak egy részét magyarázza a visszaesésnek, és még csak az sem biztos, hogy a nagyobbat. A napilapok mélyrepülése ugyanis, ha meg is indult az online tartalmak térnyerésével, igazán meredekké csak jóval később, a 2010-es évek közepén vált. Ez pedig biztosan nem független attól, hogy a kormányzatnak a magyar sajtó szisztematikus bedarálása érdekében tett lépései is itt okozták talán a legnagyobb pusztítást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen irracionálisan költ el milliárdokat az állam a sajtóbanVan olyan lap, aminek minden egyes eladott példányában ötször annyit hirdetett el az állam, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKellemeset a hasznossal: így válnak a közpénz-milliárdok magánvagyonná a kormánypropagandávalAmint kormányközeli tulajdonba kerül egy médiavállalkozás, elkezd ömleni az állami pénz, aminek köszönhetően a korábban veszteséges kiadó hirtelen nyereséges lesz.

A piac 2015 és 2020 között lefeleződött, azaz a nyomtatott példányszám öt év alatt 200 millióval csökkent. A hatalmas zuhanás nagy részét pedig meg lehet magyarázni a közelmúlt lapbezárásaival, illetve a tulajdonosi viszonyok átalakulásával.

A Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Metropolt például napi bő 300 ezer példányban nyomtatták ki akkor, amikor az egykori Fidesz-pénztárnok összeveszett Orbán Viktorral. A szakítást követően azonban a lakosság széles rétegeihez eljutó ingyenes lapot ellehetetlenítették, és 2016-ban csak ezzel nagyjából évi 80 millió nyomtatott újság tűnt el a piacról. Ugyanebben az évben a nem sokkal később Mészáros Lőrinchez kerülő Mediaworks megszüntette az utolsó időkben is napi 50 ezer példányban nyomott Népszabadságot, amely további 15-16 milliós hanyatlást jelentett a KSH által közölt adatban.

A 2018-as választások után ehhez adódott még hozzá a Magyar Nemzet bedarálása is. A Fidesz győzelme után végleg kapituláló Simicska Lajos üzleti köre megszüntette a napi 25 ezer, évi nagyjából 8 millió példányban nyomtatott újságot, ami szintén önmagában 3 százalékos csökkenést jelentett a statisztikai hivatal által követett mutatóban.

Megroppant a regionális sajtó

A megyei lapoknál ugyan megszüntetés nem volt, de a példányszám itt is erősen beszakadt, azt követően, hogy a teljes szegmens Fidesz-közeli tulajdonba került. A kiadókat 2016 és 2017 között lényegében két év alatt kebelezték be a vállaltan kormánypárti vállalkozók, majd 2018-ban az összes lapot beterelték a fideszes médiaholding, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány alá.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint 30 milliárdos ajándékot kapott oligarcháitól a NERÖsszeszedtük, hogy a Fidesz-közeli vállalkozók közül ki mennyit költött azokra a médiumokra, amelyeket most ingyen adott át egy alapítványnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormányA GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet.

A tavalyi második félévben az a 18 lap, amely auditáltatja a számait, nagyjából napi 275 ezer példányban fogyott, az átvétel előtt azonban még 450 ezer volt az együttes értékesített példányszámuk. Azaz éves szinten ebből a szegmensből is eltűnt durván 45 millió eladott példány. Ha pedig a KSH által követett számot, tehát a kinyomtatott lapokét nézzük, akkor ennél is nagyobb, körülbelül 48 milliós volt a visszaesés.

Persze jó esély van rá, hogy ennek egy része a tulajdonosváltás nélkül is megtörtént volna, ám a példányszám csökkenése nagyon látványosan azt követően gyorsult fel, hogy a lapok kormányközeli kézbe kerültek. 2016 első féléve (ez volt az utolsó olyan félév, amikor még nem volt nyíltan kormányközeli kézben egyik lap sem) és 2020 második féléve között épp duplája volt a visszaesés üteme, mint a megelőző ugyanilyen hosszú időszakban.

A 2015 óta látott 200 milliós példányszám-csökkenésből tehát nagyjából 125-150 millió köthető nagyobb napilapok megszüntetéséhez, illetve a regionális média iránti érdeklődés tulajdonosváltásból eredő rohamos csökkenéséhez. A maradék 50-65 (vagy ha nagyon megengedőek vagyunk, és a megyei lapok teljes tavalyi csökkenését a járványnak tudjuk be, akkor 75) millió pedig a piac általános szűkülésének, illetve a pandémiának a hatása.

Összességében tehát a Fidesz ténykedése a napilapok piacán az előző 5-6 évben legalább kétszer annyival csökkentette a példányszámot, mint a járvány és a kedvezőtlen médiapiaci trendek együttese.

Adat Magyar Nemzet megyei lapok Metropol napilap Népszabadság Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Torontáli Zoltán
2021. október 24. 07:04 Adat

Mítosz vagy valóság, hogy Ausztriában olcsóbb az Aldi és a Lidl?

Sorozatunk újabb részében a nagy bevásárlással most azt a városi legendát teszteljük, miszerint Hegyeshalom után olcsóbb ugyanaz az élelmiszer.

Hajdu Miklós
2021. október 22. 16:22 Adat

Tombol a járvány Kelet-Európában, de Magyarország nem szigorít, hanem enyhít

A román kórházakban Bergamót idéző állapotok uralkodnak, Lettország zár, Csehországban és Lengyelországban is korlátozások jöhetnek.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. október 26. 06:52 Világ

Kínában 65 millió lakás áll üresen, de az ingatlanpiac problémái ennél mélyebbek

A szellemvárosoknál nagyobb probléma, hogy Kínában az ingatlan a legfontosabb befektetési eszköz, ami a vagyoni egyenlőtlenségek elszaladásában is nagy szerepet játszik.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.

Avatar
2021. október 24. 15:55 Élet

A koronavíruson átesett focisták teljesítménye bizonyítottan hosszabb távon is romlik

A kimutatott koronavírus-fertőzés még fél év után is hatással van a focisták teljesítményére.