Üzleti szempontból teljesen eluralta a magyar médiát a néhány éve egybegyúrt kormányközeli médiaholding, illetve annak központi cége, a Mediaworks. A csoport nemrégiben tette közzé konszolidált, tehát minden leányvállalatára kiterjedő beszámolóját, amelyből kiderült, hogy – szemben sok más médiacéggel -, érdemben a járványhelyzet sem viselte meg. Bár a társaság összesített árbevétele kismértékben csökkent, így is megközelítette a 67 milliárd forintot. A független lapok nagyságrendileg kisebb bevételekből gazdálkodnak.
Az ajándékba adott óriás
Maga a Mediaworks Zrt. már május végén beszámolt 2020-as évéről, az akkor közzétett úgynevezett egyedi beszámolóban azonban még nem volt benne minden érdekeltségének az üzleti teljesítménye. A vállalatcsoport ugyanis elég egyedi és komplex cégjogi struktúrában működik, ami elsősorban a létrejöttének körülményeire vezethető vissza. Ez ugye az a csoport, amely 2018 végén úgy állt össze, hogy lényegében az összes Fidesz-közeli médiatulajdonos felajánlotta érdekeltségeit az épp akkor gründolt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). A nagy felajánlásból csak néhány médium maradt ki, mint például a Magyar Hírlap vagy a Pesti Srácok, illetve – valószínűleg a mérete miatt – a TV2 és a Rádió-1.
A KESMA eleinte teljes jogi és szervezeti káosz volt több tucat médiacéggel, ezért egy többlépéses folyamatban minden megszerzett vállalatot betereltek valamilyen formában a csoport legnagyobb vállalkozása, a Mészáros Lőrinc által átadott Mediaworks alá. A központi cégbe 2019 őszén beolvadt 11 társaság, további 11 cég pedig uralmi szerződés alapján vált a csoport tagjává. Emellett a Mediaworksnek még további jó néhány kapcsolt vállalkozásban van részesedése.
Most azt a jelentését tette közzé a csoport, amely már lényegében minden érdekeltség üzleti teljesítményét tartalmazza. Ez alapján pedig
a fideszes médiaholding teljes árbevétele 2020-ban 66,8 milliárd forint volt.
Bár ez bő öt százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, a visszaesés mértéke egyáltalán nem számít nagynak a médiában, ahol a cégek jelentős részét ennél azért jobban megviselte a pandémia, illetve az annak nyomán kialakult kedvezőtlen üzleti környezet. A járvány ugyanis a lapértékesítésre és a hirdetési bevételekre is kedvezőtlenül hatott, előbbire a kijárási korlátozások és egyéb intézkedések, utóbbira a cégek kommunikációs költéseinek visszafogása miatt.
Csak a Google és a Facebook mérhető hozzájuk
A Mediaworksnél azonban ezek közül csak előbbi érvényesült, és az sem olyan mértékben, hogy a nagy részét a hirdetési bevételek növekedése ne tudja kompenzálni. A csoportnak ugyanis még ilyen kedvezőtlen környezetben is sikerült növelnie a reklámokból származó bevételeit. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik, hogy az állam már nagyon régóta irányítottan költi el a médiában a kommunikációra szánt milliárdjait. Ez már 2010 előtt is bevett gyakorlat volt, a Fidesz azonban tökélyre fejlesztette, teljesen eltorzítva ezzel a piaci viszonyokat.
Mindenesetre a 34 milliárdos hirdetési bevétellel a Mediaworks részesedése a teljes hazai reklámköltésből*Vagy médiatortából, ahogy a reklámszövetség nevezi. már a 15 százalékot közelítette. Ez a 2019-esnél is magasabb, ami nem meglepő, hiszen a kormányközeli médiacsoportnak egy szűkülő piacon sikerült növelnie a bevételeit. A Mediaworks részesedése csak a Facebookéhoz és a Google-éhez mérhető.
A magyar reklámpénzek harmada egyébként már 2019-ben is kormányközeli cégeknél landolt, és egyes szegmensekben, például a rádiós vagy a köztéri hirdetések piacán az ötven százalékot is meghaladta ez az arány. Tavaly ez a dominancia már csak a Mediaworks miatt is szinte biztosan tovább nőtt.
Más nagyságrend
A fideszes médiaóriás üzleti dominanciája már így is szembetűnő, igazán látványos azonban akkor lesz, ha más kiadócégekkel vetjük össze. Az összehasonlításnak külön aktualitást ad Orbán Viktor szerdai akciója. A miniszterelnök nemrégiben felkerült a Riporterek Határok Nélkülnek a média függetlenségét támadó országvezetőket felsoroló listájára, és erre reagált úgy, hogy egy újságosnál megvette az összes „kormányt kritizáló vagy gyalázó újságot”, amiről videó is készült. Bár néhány hete egy interjúban arról beszélt, hogy tucatnyi ilyen lap van, végül csak hatot vásárolt, legalábbis a videóban ennyit említenek.
A hat megnevezett újságot (HVG, Népszava, Magyar Narancs, 168 óra, Élet és Irodalom, Hócipő) jegyző kiadók együttes árbevétele pedig tavaly összesen nagyjából hatmilliárd forint volt*A Hócipő Kft. még nem tette közzé 2020-as beszámolóját, így esetükben a grafikonokon a 2019-es adatokat szerepeltetjük. Ez egészen biztosan nem okoz jelentős eltérést, mivel a cég bevétele tízmilliós nagyságrendű., kevesebb, mint tizede a Mediaworksének.
Persze az összehasonlítás abból a szempontból torzít, hogy a fideszes médiacsoportnak szélesebb a portfóliója, mint a nyomtatott újságok, illetve a hozzájuk tartozó híroldalak. Ennek megfelelően nemcsak lapeladásból, illetve az újságokban és weboldalakon elhelyezett hirdetésekből (esetleg könyvkiadásból) származik bevételük, mint a független kiadóknak. A Mediaworks dominanciája azonban akkor is szembetűnő, ha mondjuk csak a lapértékesítés forgalmát vesszük figyelembe.
A Mediaworksnek ilyen forrásból bő 15 milliárdos bevétele származott, míg a hat vizsgált kiadónak kevesebb mint 2,5. Utóbbival ráadásul jó eséllyel még túl is becsültük a független lapok eladási bevételeit. A kiadók egy jelentős része ugyanis nem közöl ilyen adatot, azokat az eladott példányszám és az árak, illetve előfizetési díjak alapján saccoltuk meg*A hetilapoknál úgy számoltunk, hogy az eladott példányok 20 százalékát vásárolják újságárusnál, 65 százalékát éves, 15 százalékát pedig féléves előfizetés keretében.. Az olvasók által a lapért fizetett összeg azonban nem marad teljes egészében a kiadónál, hiszen a terjesztés a bevétel elég jelentős részét elviszi.
A 168 óránál például becslésünk szerint a lapeladásból származó bevételnek valahol 130 és 150 millió forint között*A modellünk szerint egész pontosan 141 milliónak. kellett volna lennie, ehhez képest a lapot kiadó Telegráf Kft. teljes árbevétele a 80 milliót sem érte el. A cégnél kérdésünkre azt mondták, hogy a különbség magyarázata épp a terjesztési díj.
Ez egyébként már arra is rámutat, hogy a hirdetési bevételek esetében még nagyobb a különbség a független és a kormánymédia lehetőségei között. Az Orbán Viktor által megvásárolt lapok kiadói közül többnek szinte egyáltalán nincs hirdetési bevétele, valószínűleg csak a Népszava és a HVG tud érdemben reklámokból pénzhez jutni. A Mediaworks 34 milliárdjához képest azonban ezekhez a kiadókhoz is csak aprópénz kerül.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
