Továbbra is nagyon alacsony szinten van a magyar nők foglalkoztatottsága
2020-ban Magyarországon volt a harmadik legnagyobb eltérés a gyerekes férfiak és nők foglalkoztatottsági rátája között az Európai Unióban – derül ki az Eurostat friss adatai alapján.
A legnagyobb különbség Olaszországban (28,9 százalék) és Görögországban (27,2 százalék) volt a gyerekes férfiak és nők foglalkoztatottsági szintje között, ezután következett Magyarország 24,3 százalékpontos eltéréssel. A legkisebb különbségek Litvániában (6,8 százalék), Szlovéniában (8,8 százalék) és Portugáliában (9,3 százalék) voltak.
A gyerekes nők foglalkoztatottságának növelése részmunkaidős megoldásokkal a demográfusok szerint hozzájárulhat egy ország reprodukciós rátájának növekedéséhez. Ahogy azt az Állami Számvevőszék ezzel foglalkozó elemzése is kiemeli, Magyarországon az elmúlt évtizedben a 25-49 éves korú gyerekes nők foglalkoztatási rátája emelkedett, bár a többi visegrádi országhoz hasonlóan még mindig messze elmarad az uniós átlagtól.
A gyerekes nők részmunkaidős foglalkoztatottságának növelése a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programjában is szerepel az ajánlott közpolitikai intézkedések között.
Olaszországban és Görögországban nemcsak a különbség, hanem a gyerekes nők foglalkoztatottsági aránya is a legalacsonyabb volt az EU-ban, de ahogy az alábbi ábrán is látszik, Magyarországon sem jó a helyzet, a negyedik legalacsonyabb volt a gyerekes nők foglalkoztatottsága.
A gyerekes nők foglalkoztatottsága Szlovéniában (86,2 százalék), Svédországban (83,5 százalék), és Portugáliában (83 százalék), a gyerekes férfiaké Csehországban (96,5 százalék), Máltán (95,7 százalék), és Szlovéniában (95 százalék) volt a legmagasabb.
A 25-54 éves gyerekes nők foglalkoztatottsági rátája az EU-ban 72,2, a férfiaké 90 százalék volt. A gyerekteleneké 76,8 és 80,9. A gyerekvállalás tehát férfiak esetében alacsonyabb, nők esetében pedig magasabb foglalkoztatottsági rátát valószínűsít.
A gyerekek számának növekedésével a nők foglalkoztatottsági aránya csökken, és ez az összefüggés különösen erős az alacsonyabban iskolázott nők körében.
Adat
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
