Halásztelek vs. Mezőhegyes – melyek a leginkább növekvő és csökkenő lakosú magyar városok?
A Csepel-sziget nyugati oldalán fekvő Halásztelek a budapesti agglomeráció része, legismertebb lakosa talán Cseh László világbajnok úszó, emellett pedig az ország legdinamikusabban növekvő városa. Az elmúlt tíz évben 29 százalékkal (9100-ról 11800-ra) nőtt az állandó lakossága, amely a legnagyobb növekedés a magyar városok között.
A Belügyminisztérium adatai alapján Halásztelek mellett a budapesti agglomeráció több városa is a legnagyobb mértékben növekvő városok között van. Ilyen az egyaránt 20 ezer körüli lakossággal rendelkező Veresegyház, Gyömrő és Göd, valamint a kilencezres Dunavarsány.
A Pest megyei települések mellett csak fürdővárosok kerültek be a tíz leggyorsabban növekvő város közé. Ilyen a Velencei-tó partján fekvő Gárdony és Velence, valamint a gyógyvizéről ismert Harkány, Zalakaros és Igal.
Míg a legnagyobb mértékben növekvő városok Budapest közelségéhez vagy a fürdővizekhez köthetőek, addig a leginkább csökkenő lakosú városok jellemzően Kelet-Magyarországhoz és a nehéziparhoz.
Legnagyobb mértékben a román határ közelében fekvő és a ménesbirtokáról ismert Mezőhegyes lakossága csökkent. Békés megye valamennyi településén csökkent a népesség az elmúlt tíz évben, több olyan falu van, ahol több mint húsz százalékkal.
Mezőhegyessel azonos mértékben csökkent egy tolnai kisváros, Gyönk lakossága, amely a hatvanas évekig járási székhely volt, honlapja alapján pedig ennek a pozíciónak az elvesztése megállította az amúgy is “jelentősen lelassult fejlődést”.
Az egykori szocialista iparvárosok közül egyaránt a legnagyobb mértékben csökkenő lakosságú városok közé tartozik Bélapátfalva, Salgótarján, Kazincbarcika, Tiszaújváros és Dunaújváros. A két megyei jogú város, Salgótarján és Dunaújváros lakossága mintegy öt-ötezer fővel csökkent tíz év alatt. A listán még két olyan település szerepel, amely a horvát határ közelében húzódik, Csurgó és Villány.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
