Ezermilliárd forintot vehetett ki a járvány a magyar vendéglátósok zsebéből
Közel nyolcmilliárd forinttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest a hazai vendéglátóhelyek értékesítése márciusban. A visszaesés azért szomorú a szektor számára, mert ez volt az első olyan hónap, amikor már egy szintén járvány és lezárások sújtotta időszakhoz viszonyíthattuk a forgalom alakulását.
Tavaly márciusban ugyanakkor még nem az egész hónapot érintették az intézkedések, és amikor voltak korlátozások, jórészt akkor sem olyan szigorúak, mint idén márciusban. Ehhez képest a nagyjából 15 százalékos visszaesés nem is annyira súlyos, és azt mutatja, hogy az ágazat részben pótolni tudta bevételeit olyan alternatív megoldásokkal – például házhoz szállítással -, amelyekre a pandémia elején a szereplők jelentős része még nem volt felkészülve.
A KSH által közzétett márciusi adatban azonban nagyjából ennyi a pozitívum. A most elért 60 milliárdos bevétel ugyanis jó 50 milliárddal kevesebb az utolsó békediőbeli márciusban összehozott forgalomnál, ha nincs Covid, akkor pedig ennél 80 milliárddal nagyobb is lehetett volna az ágazat értékesítése.
Ez pedig még csak nem is a legrosszabb időszaka a hazai vendéglátásnak, az elmúlt bő egy évben volt olyan hónap, amikor valószínűleg 100 milliárdnál is többet buktak. A statisztikai hivatal adatai szerint a járvány tavaly kezdete óta eltelt*Tehát a 2020 márciusa és 2021 márciusa közötti. 13 hónapban a vendéglátóhelyek értékesítése valamivel több mint 1000 milliárd forint volt. Ha a szektor csak azt tudja hozni ebben az időszakban, amit a Covid előtt, akkor ennél 600 milliárddal magasabb bevétellel számolhattak volna a szereplői.
A tényleges kiesés azonban ennél is sokkal magasabb, hiszen az ágazat a korábbi években dinamikusan bővült, és a járvány kitöréséig semmi nem utalt arra, hogy ez a trend megszakadna. Az előző években csak mennyiségben 9 százalék körül volt a növekedés, amennyiben pedig az árváltozásokat is figyelembe vesszük, akkor 14 százalékot is meghaladó mértékben emelkedett a bevétel évente.
Ha azzal számolunk, hogy 2020-ban és 2021-ben is ez a trend folytatódott volna, akkor az idén márciusig nagyjából 800 milliárd forintot buktak a járványon a vendéglátósok. Ebben pedig ugye még nincs benne a márciusihoz jó eséllyel hasonló mértékű kiesést hozó április, és a vélhetően már fellendülést hozó, de a potenciálisnál biztosan gyengébb következő hónapok vesztesége sem.
Magyarul, még ha meg is ússzuk negyedik hullám és újabb lezárások nélkül, a hazai vendéglátás akkor is ezermilliárdot bukhat a járványon.
A hatalmas kiesés a szektorban foglalkoztatottak számán is látszik. A KSH szerint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén most már hónapok óta közel ötödével, azaz fixen jó 20 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint a pandémia előtt.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
