A szolgáltatók búslakodnak, az iparban viszont kikezdhetetlen a jó hangulat
Az üzleti helyzet szubjektív megítélését mérő beszerzési menedzserindexek (BMI vagy angolul PMI) januári értékei a feldolgozóipar töretlen optimizmusáról árulkodnak a visegrádi régióban és az eurózónában. Az iparvállalatokat nem érintette a járvány az ünnepekkor sok helyen – például Csehországban – tapasztalt harmadik felfutása, miután a második hullámot is optimistán tudták átvészelni. Sőt, a magyarországi helyzetmegítélés még javult is az utóbbi hónapban, a hazai konjunktúramutató felzárkózott az eurózónában mért szinthez, ahonnan tavaly nyáron leszakadt.
Az ipari termelés volumenindexeinek mostanra elérhető novemberi értékei is azt mutatják, hogy az ágazatot a járvány őszi fellángolása nem érintette meg.
Sajnos a szolgáltató szektort jellemző beszerzési menedzserindexek jóval kevesebb országból érhetők el, mindenesetre az eurózónában a szolgáltatók kilátásai már kevésbé kedvezők. Összességében tavaly nyár közepe óta lassan romló tendencia tapasztalható, aminek következtében már szeptemberben 50 pont alá süllyedt a mutató értéke – ez a pesszimista, rossz üzleti helyzetben lévő vállalkozások többségbe kerülésére utal.
A BMI-hez képest valamelyest más módszertant*Például a jórészt csak gyártást végző feldolgozóipar helyett a tágabb ipari ágazatra vonatkoznak az alábbi statisztikák, amibe többek között a bányászattal vagy az energiatermeléssel foglalkozó cégek is beletartoznak. Továbbá az indexek nulla alatti értékei utalnak a pesszimista, a nulla feletti értékei pedig az optimista vállalatok túlsúlyára. követő, de hasonló céllal készülő uniós konjunktúrakutatás januári eredményei szerint is viszonylag stabil az ipar helyzete. A szolgáltatóké már kevésbé egyöntetű az eurózónában és a visegrádi országokban – Magyarországon például novemberben, a lezárások hónapjában a tavaszi mélypont közelébe zuhant a szektorban az üzleti bizalom, majd a következő két hónapban a fennmaradó szigorú szabályok ellenére visszatért az index a nyári szint közelébe.
A háztartási fogyasztók helyzete sem alakul valami fényesen, különösen a visegrádi országokban. Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában már az áprilisi mélységet közelítik a lakossági konjunktúraindexek, és a nyár vége óta Magyarországon is lassan, de szinte folyamatosan romlik a háztartások helyzetmegítélése. Az eurózónában az utóbbi hat-hét hónapban stagnálás volt tapasztalható e tekintetben.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
