Derűlátóbbak lettek az európai iparvállalatok vezetői, mint 2019-ben voltak
A feldolgozóipari üzleti hangulatot decemberben sem törte le a járvány második hulláma és a bevezetett óvintézkedések, sőt, sok helyen a 2019-ben tapasztalt szintet is meghaladták 2020 végén az ágazat beszerzési menedzserindexei (BMI). Az eurózóna egészét nézve 2020 decemberében kétéves csúcsot döntött az üzleti helyzet szubjektív megítélését mérő index, a visegrádi régióban pedig a csehországi iparvállalatok vezetői számoltak be régen látott optimizmusról. Az elmúlt fél év során Lengyelországban is jobban alakult az üzleti klíma 2019-hez képest, míg Magyarországon megközelítőleg az akkorihoz hasonló szintre állt vissza a mutató a járvány első hulláma után. A változások következtében mindenesetre
a magyar BMI elvesztette a 2019-ben mért előnyét az eurózónához és a régiós országokhoz képest.
A cégvezetők vélekedése mellett a termelési reáladatok is alapvetően a V alakú kilábalásról tanúskodnak a feldolgozóipar tekintetében.
Az eurózónában a szolgáltatók kilátásai is valamelyest javultak 2020 legvégén – vélhetően a közelgő oltások híre ellensúlyozni tudta a sok országban karácsony időszakában bevezetett újabb szigorításokat.
Az üzleti klíma év végi javulására utalnak nagyrészt az Európai Bizottság konjunktúrakutatásának eredményei is, igaz, az uniós adatok és a BMI módszertana között jelentős különbségek vannak (például a jórészt csak gyártást végző feldolgozóipar helyett a tágabb ipari ágazatra vonatkoznak az alábbi statisztikák, amibe többek között a bányászattal vagy az energiatermeléssel foglalkozó cégek is beletartoznak), így azok összehasonlítása problémás. Mindenesetre a következő ábrán jól látszik, hogy a visegrádi országokban és az eurózónában a vállalati szféra döntően kedvezőbben értékelte a helyzetét az év végén, mint egy hónappal korábban, és a háztartások is optimistábbak lettek, Magyarország kivételével.
Magyarország esetében az uniós konjunktúramutatókat nézve érdemes továbbá kiemelni, hogy míg az év elején a különböző ágazatok alapvetően hasonló üzleti kilátásokkal bírtak, a járvány első és második hullámait követően jókora különbségek alakultak ki, ami a többi régiós országban is jellemző, szemben az eurózónával.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
