A feldolgozóipari üzleti hangulatot decemberben sem törte le a járvány második hulláma és a bevezetett óvintézkedések, sőt, sok helyen a 2019-ben tapasztalt szintet is meghaladták 2020 végén az ágazat beszerzési menedzserindexei (BMI). Az eurózóna egészét nézve 2020 decemberében kétéves csúcsot döntött az üzleti helyzet szubjektív megítélését mérő index, a visegrádi régióban pedig a csehországi iparvállalatok vezetői számoltak be régen látott optimizmusról. Az elmúlt fél év során Lengyelországban is jobban alakult az üzleti klíma 2019-hez képest, míg Magyarországon megközelítőleg az akkorihoz hasonló szintre állt vissza a mutató a járvány első hulláma után. A változások következtében mindenesetre
a magyar BMI elvesztette a 2019-ben mért előnyét az eurózónához és a régiós országokhoz képest.
A cégvezetők vélekedése mellett a termelési reáladatok is alapvetően a V alakú kilábalásról tanúskodnak a feldolgozóipar tekintetében.
Az eurózónában a szolgáltatók kilátásai is valamelyest javultak 2020 legvégén – vélhetően a közelgő oltások híre ellensúlyozni tudta a sok országban karácsony időszakában bevezetett újabb szigorításokat.
Az üzleti klíma év végi javulására utalnak nagyrészt az Európai Bizottság konjunktúrakutatásának eredményei is, igaz, az uniós adatok és a BMI módszertana között jelentős különbségek vannak (például a jórészt csak gyártást végző feldolgozóipar helyett a tágabb ipari ágazatra vonatkoznak az alábbi statisztikák, amibe többek között a bányászattal vagy az energiatermeléssel foglalkozó cégek is beletartoznak), így azok összehasonlítása problémás. Mindenesetre a következő ábrán jól látszik, hogy a visegrádi országokban és az eurózónában a vállalati szféra döntően kedvezőbben értékelte a helyzetét az év végén, mint egy hónappal korábban, és a háztartások is optimistábbak lettek, Magyarország kivételével.
Magyarország esetében az uniós konjunktúramutatókat nézve érdemes továbbá kiemelni, hogy míg az év elején a különböző ágazatok alapvetően hasonló üzleti kilátásokkal bírtak, a járvány első és második hullámait követően jókora különbségek alakultak ki, ami a többi régiós országban is jellemző, szemben az eurózónával.
