A koronavírus-járvány kapcsán sokan a kerékpáros és a fenntartható közlekedés eljövetelét várták. Sokkal inkább úgy néz ki azonban, hogy bár a teljes mobilitás csökkent, az autózás egyre nagyobb szerepet kap, és ebben nincs érdemi különbség a főváros és az ország egésze között.

Budapesten a BKK utasszámai még a mai napig is harmadával maradnak el az ilyenkor szokástól, az utakon viszont már közel akkora a forgalom, mint korábban. A legtöbb esetben a forgalom mérésére a könnyen hozzáférhető, de alapvetően pontatlan utazástervező alkalmazások adatait szokták használni. A Wazestats vagy a TomTom adatvizualizáció ugyan szemléletesen mutatja a forgalmat, de csak az autósok elenyésző százalékától származó információk alapján. Ráadásul ha sok dugó van, akkor nagyobb eséllyel használják ezeket, így a felhasználók száma és a forgalom nagysága között sem lineráris a kapcsolat. Ezért pontosabb és megbízhatóbb adatforrásokat kerestünk.

Az alábbi grafikon a Budapest Közúttól kapott adatok alapján a fővárosi úthálózat napi járműforgalmát mutatja két kiemelt fontosságú ponton: az M1-M7 autópálya közös bevezető szakaszán lép ki és be minden hatodik autó Budapestre. A fővárosi Duna-hidak pedig nagyon jól jellemzik a városon belüli forgalmat.

Első ránézésre is feltűnik, hogy a nyári, a szabadságok miatt alapvetően ritkásabb forgalmú hónapokban a fővárosi utak forgalma már elérte az év elejit. A bevezető szakaszon – ahol sok ingázó és turista is érkezik a fővárosba – már magasabb is a forgalom, mint év elején, a városon belüli utakat jól reprezentáló hidakon kisebb volt a növekedés.

Havi bontásban még szemléletesebben látható, hogy a nyári hónapokban – vélhetően az ingázók számának megugrásával – 27 százalékkal többen jöttek a fővárosba naponta autóval, mint januárban. Ebben az elővárosi és közösségi közlekedés jelentős forgalomesésének is biztosan jelentős szerepe van, eléggé úgy néz ki, hogy sokan a vonat vagy busz helyett az autót választották.

Az autópályák és gyorsforgalmi utak forgalmáról a beszedett autópályadíjak adnak tájékoztatást. A tehergépjárműveknek gyakorlatilag minden megtett kilométer után útdíjat kell fizetni, ezért a Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt. (NÚSZ) adataiból jól követhető a forgalom. Mivel a teherautók közel fele külföldi, ezért ez az egész régió gazdasági teljesítményét is jól reprezentálja. Az áprilisi és májusi útdíjbevételek jelentős visszaesése után minden nyári hónapban néhány százalékkal magasabb bevételt tudtak elkönyvelni idén, mint tavaly.

A személygépkocsik matricabevételei nem ilyen pontosan mutatják a forgalmakat, hiszen nem tudjuk, hogy egy heti, havi vagy éppen megyei (éves) matricával mennyit utaztak. Ráadásul a bevétel nagyobb részét az év eleji éves matricaeladások adják. Mindenesetre az jól látható, hogy a tavaszi visszaesés után a nyári eladások már majdnem beérték a tavalyi adatokat. Mindezt úgy, hogy a külföldi turisták nagyrészt elmaradtak idén.

Összességében a magyar állami NÚSZ a teherautók útdíja után 4,6 milliárd forinttal, 2 százalékkal kevesebb bevételt regisztrált, mint 2019 első nyolc hónapjában. A személyautók matricáiból viszont 4 százalékkal, félmilliárd forinttal több bevétele volt január és augusztus között. Így alig lehetett ezen megérezni a koronavírus hatását.

Az eladott üzemanyag mennyisége alapján is úgy néz ki, hogy

nem az autózáson spóroltak a magyarok a járvány során, ma már alig látszik a koronavírus hatása a benzineladásokon.

Még a legjelentősebb kijárási korlátozások során sem csökkent drámaian a benzin- és gázolajforgalom a hazai töltőállomásokon. A KSH adatai alapján az látható, hogy az év első felében a tavalyi eladás 89,4 százalékát érték el az üzemanyag-kereskedők. Júliusban már csak 7 százalékos volt az elmaradás a tavalyi szinttől.

A KSH adatai azonban csak az eladott üzemanyag értékét mutatják, márpedig rég nem látott szintre esett a benzin és a gázolaj ára a koronavírus okozta gazdasági problémák miatt. A NAV adataiban külön lehet a benzin és a gázolaj értékesített mennyiségét is követni. Igaz, a megfizetett jövedéki adó alapján számított mennyiségek időben eltérnek a valós értékesítéstől, így az egyes hónapok között lehetnek különbségek, összességében mégis szemléletesen tudja mutatni a piaci trendeket ez az adatsor.

Az év első felében a KSH adatai szerint tavalyhoz képest 10,6 százalékkal csökkent az értékesített üzemanyag értéke. A NAV adataiból az is látható, hogy a főként a tehergépjárművek által használt gázolaj és a személyautók által inkább használt benzin esetében nem volt igazán jelentős eltérés. Január és augusztus között előbbinek 6,4, utóbbinak 7,3 százalékkal csökkent a forgalma.

A különbség a trendekben van: benzinből a tavaszi lezárások alatt jóval kevesebbet adtak el, ám a nyári hónapokra már a korábbi szintjét is elérte az eladott mennyiség. Gázolajból azonban még augusztusban is a tavalyinál 5 százalékkal kevesebb fogyott.

A közösségi közlekedést jóval rosszabbul érintette a koronavírus-járvány. A MÁV-nak a nemzetközi utasok szinte teljes eltűnése mellett még nyáron is csak 50 százalékos volt a kihasználtsága az elővárosi vonalakon Homolya Róbert elnök-vezérigazgató júniusi nyilatkozata szerint.

A KSH adatai szerint a helyi közösségi közlekedés utasszámai az idei II. negyedévben a 2019-esnek 37,6 százalékát tették ki: a vasút esetében 35,1 százalék volt az arány, az autóbuszoknál 50,4 százalék. A hajó- és repülőforgalom pedig szinte teljesen megszűnt, előbbi a korábbi év ugyanezen időszakának 17, utóbbi csupán 9,7 százalékát tette ki.

Mindezek alapján azt is meg lehet becsülni, hogyan alakultak át a magyarok utazási szokásai. Ha minden utazási formát összeadunk, akkor a megtett utaskilométerek száma 16 százalékkal lehet idén alacsonyabb. A mobilitás tehát csökkent a koronavírus hatására, de nem drámai mértékben.

Érdemes az egyes utazási módokat megoszlását, a modal splitet is megvizsgálni. Az Eurostat adatbázisában 2018-ra érhető el a legfrissebb adat. Ebből kiindulva ki lehet számítani a jelenlegi modal split értékeket, ha figyelembe vesszük az egyes utazási formák 2020 II. negyedévében és 2018 II. negyedévében regisztrált utaskilométer-adatait, illetve a személyautók esetében a benzinértékesítés mennyiségét. Ebből az látszik, hogy

sosem látott mértékben nőtt meg az autózás részaránya a személyszállításon belül.

A koronavírus tehát leginkább autós áttörést hozott, hiszen Magyarországon még sosem utaztak olyan kevesen a környezeti szempontból fenntarthatóbbnak számító közösségi közlekedéssel, mint az idei II. negyedévben. Mivel a trendek azóta sem sokat változtak, hosszú távon is jelentős kihívás lesz, hogy hogyan lehet vasútra, buszokra és általában a közösségi közlekedésre visszacsábítani az utasokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem jönnek vissza az utasok, egyre jobban szenved a járványban a BKKHa nincs elég utas, akkor nincs elég jegy- és bérletbevétel, a kiadások nagy része viszont fix, a menetrend átszabása viszont mintha tabu lenne.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat autóforgalom budapest közút közlekedés nemzeti útdíjszolgáltató Olvasson tovább a kategóriában