Az Európai Unióban a magyaroknál csak a görögök, lengyelek, lettek, litvánok és bolgárok közül dolgoznak arányaiban többen olyan munkahelyen, ahol a magas elvárásokhoz gyenge szervezeti kultúra és szervezeti vagy pénzügyi ösztönzők társulnak, esetleg az utóbbi mellett még az elvárások sem magasak a munkáltató részéről.
A Eurofound nemrég megjelent munkahelyi motivációról szóló kiadványa, a European Company Survey 2019 összesen 21 869 menedzserrel és 3073 munkavállalói képviselővel készült interjú és kérdőív alapján állt össze. A felmérések alapján négy kategóriára osztották az európai cégeket.
Az első kategóriára magas elvárások és magas motivációs törekvések jellemzőek, a felmérés alapján a cégek 29 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Az ilyen cégeknél elvárás, hogy a munkavállalók segítsenek egymásnak, proaktívan próbáljanak hozzájárulni a cég fejlődéséhez, és ha a munka úgy követeli meg, dolgozzanak munkaidőn kívül is. Ezért cserébe ezek a munkahelyek gyakran adnak kihívást jelentő és izgalmas feladatokat a munkavállalóiknak, egyértelműen kommunikálják a cég céljait, képzik a munkavállalóinak, és pénzügyi ösztönzőket is alkalmaznak.
A második kategóriára közepes elvárások és motivációs törekvések jellemzőek. A cégek 40 százaléka tartozik ide. A segítség és a proaktivitás itt is fontos, viszont a túlóra már kevésbé jellemző. A munkaadói oldalról ezért cserébe hasonló dolgok járnak, mint az előző kategóriában, csak kisebb mértékben vagy előfordulással. A pénzügyi ösztönzők sem annyira hangsúlyosak.
A harmadik kategóriában, ahova az európai cégek 14 százaléka tartozik, közepes mértékben jellemző a munkavállalóktól elvárt kooperatív és proaktív szemlélet, viszont munkaadói oldalról sem figyelnek oda a dolgozók motiválására. A negyedik kategóriába az európai cégek több mint hatoda tartozik. Erre a magas elvárások és az alacsony motiváció kombinációja a jellemző. Elvárás a kooperatív és proaktív jelenlét, de ezért ritka az extra törekvés a munkaadó részéről a motiváció növelésére.
Az alábbi ábrán látszik, hogy az első típus (zöld) Svédországban és az Egyesült Királyságban, a második (világoskék) Hollandiában és Dániában fordul elő a leggyakrabban.
Az olyan munkahelyekből, ahol az alacsony elvárások alacsony motivációs törekvésekkel párosulnak (rózsaszín), Lettországban, Bulgáriában és Lengyelországban van a legtöbb. A magas elvárású és nem motiváló munkahelyekből (sötétkék) pedig Görögországban, Olaszországban és Romániában van. Az ábrán az is látszik, hogy utóbbi két kategória Magyarországon is eléggé elterjedt uniós összevetésben.
Adat
Az első Orbán-kormány alatt épült annyi lakás, mint ami most ambiciózus cél lett
A Fidesz legelső kormányzása alatt évente átlagosan 24 ezer lakás épült, 2010 óta viszont már csak 15,5 ezer.
Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék
Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.
Kettészakította az országot a minimálbér-emelés és a bevásárlóturizmus
Durván 70 milliárd forinttal többet hagytak a vásárlók a boltokban, mint egy éve, de a növekedés keleten volt jóval nagyobb ütemű.
Fontos
Hogyan lehet befektetni egészségügyi cégekbe, hogy az ne legyen dupla vagy semmi játék?
A tudományos eredmények előrejelzése helyett a megbízható alapokkal rendelkező minőségi vállalkozások azonosítás lehet a nyerő megközelítés.
Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Gáláns aprópénzszórás lehet a családi adókedvezmény megduplázása
Kis lépés az államnak, nagy lépés a választási kampánynak. A szegényeknek inkább a családi pótlék emelése jönne jól, de arról nincs szó.
