Az Európai Unióban a magyaroknál csak a görögök, lengyelek, lettek, litvánok és bolgárok közül dolgoznak arányaiban többen olyan munkahelyen, ahol a magas elvárásokhoz gyenge szervezeti kultúra és szervezeti vagy pénzügyi ösztönzők társulnak, esetleg az utóbbi mellett még az elvárások sem magasak a munkáltató részéről.
A Eurofound nemrég megjelent munkahelyi motivációról szóló kiadványa, a European Company Survey 2019 összesen 21 869 menedzserrel és 3073 munkavállalói képviselővel készült interjú és kérdőív alapján állt össze. A felmérések alapján négy kategóriára osztották az európai cégeket.
Az első kategóriára magas elvárások és magas motivációs törekvések jellemzőek, a felmérés alapján a cégek 29 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Az ilyen cégeknél elvárás, hogy a munkavállalók segítsenek egymásnak, proaktívan próbáljanak hozzájárulni a cég fejlődéséhez, és ha a munka úgy követeli meg, dolgozzanak munkaidőn kívül is. Ezért cserébe ezek a munkahelyek gyakran adnak kihívást jelentő és izgalmas feladatokat a munkavállalóiknak, egyértelműen kommunikálják a cég céljait, képzik a munkavállalóinak, és pénzügyi ösztönzőket is alkalmaznak.
A második kategóriára közepes elvárások és motivációs törekvések jellemzőek. A cégek 40 százaléka tartozik ide. A segítség és a proaktivitás itt is fontos, viszont a túlóra már kevésbé jellemző. A munkaadói oldalról ezért cserébe hasonló dolgok járnak, mint az előző kategóriában, csak kisebb mértékben vagy előfordulással. A pénzügyi ösztönzők sem annyira hangsúlyosak.
A harmadik kategóriában, ahova az európai cégek 14 százaléka tartozik, közepes mértékben jellemző a munkavállalóktól elvárt kooperatív és proaktív szemlélet, viszont munkaadói oldalról sem figyelnek oda a dolgozók motiválására. A negyedik kategóriába az európai cégek több mint hatoda tartozik. Erre a magas elvárások és az alacsony motiváció kombinációja a jellemző. Elvárás a kooperatív és proaktív jelenlét, de ezért ritka az extra törekvés a munkaadó részéről a motiváció növelésére.
Az alábbi ábrán látszik, hogy az első típus (zöld) Svédországban és az Egyesült Királyságban, a második (világoskék) Hollandiában és Dániában fordul elő a leggyakrabban.
Az olyan munkahelyekből, ahol az alacsony elvárások alacsony motivációs törekvésekkel párosulnak (rózsaszín), Lettországban, Bulgáriában és Lengyelországban van a legtöbb. A magas elvárású és nem motiváló munkahelyekből (sötétkék) pedig Görögországban, Olaszországban és Romániában van. Az ábrán az is látszik, hogy utóbbi két kategória Magyarországon is eléggé elterjedt uniós összevetésben.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
