Magyarországon a koronavírus-járvány tavaszi első hulláma idején sokáig az egyik legnagyobb rejtély az volt, hogy miért halnak bele a globális átlagnál sokkal nagyobb arányban itthon a fertőzöttek a betegségbe. Az első, erősen információszegény hetekben a nyugat-európainál rosszabb kórházi körülményektől a magyarok egészségügyi állapotán át a tesztelések alacsony számáig rengeteg lehetséges magyarázat előkerült. Aztán amikor a kormányzat végre hajlandó volt érdemi információkkal szolgálni, kiderült, hogy elsősorban a fertőzöttek kora (és aktuális egészségügyi állapota) áll a háttérben.
Itthon ugyanis tavasszal jórészt kórházakban és idősotthonokban terjedt a kór. A fertőzöttek több mint fele ilyen intézményben kapta el a betegséget, de a legtöbb megbetegedést hozó hetekben inkább 60-70 százalék volt ez az arány. Áprilisban a fertőzöttek átlagéletkora jóval meghaladta a 60 évet, szemben például a szeptember elején mért 30-32-vel. Márpedig egy 60 éves esetében nagyjából tízszer nagyobb annak a kockázata, hogy belehal a koronavírusba, mint egy 30 évesnél.
Bár a tavaszi magas halálozási arányt tehát jelentős részben a fertőzöttek magasabb átlagéletkora okozta, azért egész biztosan nem ez az egyetlen ok. Korábban már írtunk róla, hogy itthon a fiatalabbak elég jelentős részének is van valamilyen krónikus betegsége, az operatív törzs kommunikációjában pedig állandó elem, hogy az idősek mellett ez a kör is veszélyeztetett. A 15 év feletti magyarok 47-48 százaléka küzd valamilyen krónikus betegséggel, és közülük nagyjából 2,5 millió ember fiatalabb 65 évnél.
A kor és a krónikus betegségek mellett azonban van még egy fontos kockázati tényező, méghozzá az elhízás. Erről múlt hét végén beszélt az Inforádiónak Bedros J. Róbert országos kórházfőparancsnok-helyettes, aki szerint az elhízás és a mozgáshiány fokozza a súlyos koronavírus-betegség kockázatát, az eddig lélegeztetőgépre tett magyar betegek 90 százaléka pedig túlsúlyos volt.
Ez pedig Magyarország esetében eléggé rossz hír. Itthon ugyanis kifejezetten magas az elhízottak, illetve a túlsúlyosak aránya, a kettő együtt a legutóbbi felmérések szerint már meghaladta a 65 százalékot*Ez egyébként az említett 90 százalékos arányt is árnyalja némileg, hiszen a teljes populációra vetített 65 százalékhoz viszonyítva a 90 annyira már nem erősen felülreprezentált, mint elsőre gondolnánk..
Más kérdés, hogy ennek meghatározására a hivatalos statisztikákban azt az úgynevezett BMI indexet használják, amit sokan már elég elavult módszernek tartanak*A BMI az emberek testmagasságának és testtömegének egy arányszáma. Úgy tudjuk kiszámolni, hogy a testtömegünket elosztjuk a magasságunk (méterben kifejezett) négyzetével. Ha az érték meghaladja a 25-öt, akkor beszélünk túlsúlyról, ha a 30-at, akkor pedig elhízásról.. Nagy általánosságban és egy-egy nagyobb populációra (például egy országra) vetítve azonban valószínűleg elég jól mutatja az elhízás általános mértékét. A tapasztalatok szerint pedig ennek tényleg van hatása a Covid lefolyására.
Bedros J. Róbert például arról is beszélt, hogy az Egyesült Államokban tudományos vizsgálatok szerint azért kerültek nagyobb arányban fiatalabbak is lélegeztetőgépre, mert ott különösen magas az elhízottak aránya. Az USA-ban tízből hét embernek magasabb a normálisnál a testtömege, de ami ennél is nagyobb gond, hogy a teljes népességen belül 36 százalék azoknak az aránya, akik a súlyosabb esetnek számító elhízott kategóriába tartoznak. Valószínűleg az ő esetükben nő meg igazán a durvább lefolyású covid kockázata is.
Az elhízottak aránya
Nálunk ez utóbbi mutató ennyire azért nem kiugró, de európai összevetésben így is kifejezetten magas. Itthon durván minden negyedik ember számít elhízottnak, aminél az EU-ban most már csak Máltán rosszabb a helyzet. Amíg ki nem léptek az unióból, addig még a britek is előttünk voltak ezen a listán.
A magyar mutató egyébként nemcsak európai, hanem globális összevetésben is magas. Az Egyesült Államok mellett még Ausztráliában, illetve néhány arab (közel-keleti és észak-afrikai) és dél-amerikai országban van arányaiban több elhízott.
Az elhízáshoz köthető halálozások aránya
Magyarországon emiatt covid nélkül is elég magas az elhízáshoz köthető halálozások száma. Az amerikai Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) nevű szervezet becslése szerint hazánkban közel minden hatodik ember halálában játszik szerepet a normálisnál jóval magasabb testtömeg. Ennél rosszabb mutatót csak néhány kelet-európai és arab országban, illetve pár szovjet utódállamban becsültek.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
