Visszakapaszkodóban vannak az európai konjunktúra-mutatók, az áprilisi mélypontok után májusban már valamivel kedvezőbb hangulatot mértek a kutatóintézetek. Igaz, az elmúlt havi adatok még mindig a 2008-as válság legsötétebb időszakát idézik.
Ennek részben az az oka, hogy a válság mélypontján hatósági korlátozásokkal állították le a gazdasági tevékenységet, és az újranyitás valamennyire természetes, hogy gyors hangulatjavulást hoz. Attól viszont még messze vannak az üzleti szereplők, hogy magabiztos optimizmussal tekintsenek előre, és nagy kérdés, hogy a következő hónapokban hogyan fog ez változni. Félő, hogy javulás java már megtörtént, és a nagy bizonytalanság miatt csak lassan fog újra javulni az üzleti hangulat világszerte.
Az alábbi ábrán ez jól látszik az eurózóna, Magyarország és Németország feldolgozóiparait vizsgálva, ahogy a mostani recesszió sokkszerűbb természete is szembetűnő a 12 évvel ezelőtti visszaeséshez képest.
A beszerzési menedzserindexek az elmúlt hónapban is messze elmaradtak a vízválasztónak tekinthető ötvenes értéktől, arra utalván, hogy a megkérdezett iparvállalatok vezetői többnyire továbbra is a gazdasági lassulására számítanak (a mutatók 50 feletti értékei utalnának az optimista vélekedések többletére).
A pesszimizmus mérséklődésére utalnak a GKI magyar vállalatokra és fogyasztókra vonatkozó konjunktúra-indexei is. A hazai kutatóintézet ugyan nem mért olyan alacsony értékeket idén tavasszal, mint 2009-ben, a zuhanás mértéke azonban történelmi volt. A májusi és júniusi adatok tükrében a visszapattanásra is van némi remény, főleg a lakossági fogyasztással kapcsolatos kilátásokban.
Az áprilisi beszerzési menedzserindexekre visszatérve érdemes felidézni a turizmusra épülő olasz és a spanyol szolgáltató szektorok 10 pont körüli értékeit, amelyeknél alacsonyabbat szinte már lehetetlen mérni. A mélypontról ezek a mutatók is nagyot ugrottak, bár még ennek ellenére is olyan alacsonyak, amihez foghatót az elmúlt nyolc évben nem mértek a gazdaságkutatók.
A fentebb ábrázolt adatok alapján aligha számíthatunk az európai és a magyarországi recesszió V-alakú lefutására. A korlátozó intézkedések visszavonásával ugyan hirtelen sok cég elkezdett újra termelni, illetve a fogyasztás is erőre kapott, a válság mélypontján talán sikerült túllépni, a kilábalást viszont csak a vállalatok kisebbsége érzékeli egyelőre, a lakosság részéről pedig a kedvezőtlen munkaerőpiaci kilátások újabb viharfelhőket sejtetnek. Magyarországon a GKI elemzése szerint jelentős a munkanélküliségtől való félelem (bár ez is valamelyest enyhült az áprilisi állapothoz képest), és a cégek foglalkoztatási hajlandósága is meglehetősen alacsony. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet konjunktúravizsgálata arra utal, hogy az előző években tapasztalt munkaerő iránti túlkereslet várhatóan túlkínálatba fordul a mostani félévben.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
