Saját tapasztalataink alapján meglepő lehet, de a világ egészét tekintve a mérések kezdete óta soha nem volt még olyan meleg a május, mint a mögöttünk hagyott hónap – derült ki az EU Kopernikusz szolgálatának adataiból.
Globálisan 0,63 Celsius-fokkal haladta meg az idei május az 1981-2010 közötti évek azonos hónapjainak átlagát, az eddig rekordtartó 2016-os májust 0,05 fokkal múlta felül. Az alábbi térképen a piros árnyalataival jelölve látható, hogy ez elsősorban mely térségeknek köszönhető: Szibéria északnyugati részén az eltérés a 10 fokot is meghaladta, de Nyugat-Alaszka és az Antarktisz több térsége is jóval melegebb volt az említett időszakban megszokottnál.
Európa térképén jól látszik, hogy a kontinens hazánkat is magában foglaló jókora részén viszont más volt a helyzet. Északnyugati irányból szinte folyamatos volt a hideg utánpótlása, ezért a Skandináviától a Balkánig terjedő térségben hidegebb volt a megszokottnál a május. Ez az egész európai átlagot lehúzta 0,3 fokkal az 1980-2010-es referencia-időszakra jellemző alá.
Ha a három tavaszi hónapot egyben vizsgáljuk, akkor Közép-Európában kevésbé markáns az eltérés, de azért egy picit így is elmaradt a hőmérséklet a megszokottól. Európa egészében viszont már átfordul az előző mutató, 0,7 fokkal volt melegebb a tavasz, mint 1980-2010 átlaga.
Ami ezen a térképen is feltűnő, az Szibéria északi-északnyugati részén a rendkívüli meleg. Ennek hatására a térségben a folyók jege minden korábbinál hamarabb kezdett olvadni, a korábban örökké fagyott altalaj, a permafroszt olvadását pedig már összefüggésbe hozták a norliszki ipari katasztrófával is, amely során egy hatalmas tárolóból 20 ezer tonna üzemanyag került a környezetbe. A rendkívüli meleg miatt pedig máris újra erdőtüzekkel kell küzdeni Szibériában.
Érdemes megnézni a tavaly júliustól idén májusig tartó 12 hónapos időszakot is, amelynek hőmérséklete globálisan 0,66 fokkal lépte túl az 1980-2010-es átlagot. Egyben csúcsot is beállított, pont ugyanakkora volt ugyanis az átlaghőmérséklet, mint a 12 havi gördülő átlagban eddig egyedül vezető 2015. október-2016. szeptember közötti időszakban. (A naptári éveket tekintve egyébként 2016 eddig a csúcstartó, 2019 a második legmelegebb.)
Ez a 0,66 fokos túllépés nem tűnik olyan soknak, csakhogy
ha nem az 1980-2010-es időszakhoz, hanem az iparosodás előtti korhoz viszonyítunk, akkor a többlet 1,3 Celsius-fok.
A párizsi klímaegyezmény szerint ugyebár nem szabadna átlépni az 1,5 fokot, vagyis ehhez már vészesen közel vagyunk. Főleg annak tudatában, hogy a hetvenes évek óta évtizedenként közel 0,2 fokot nőtt az átlaghőmérséklet.
Adat
Fontos