Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. március 19. 11:01 Adat

Hosszú ideig velünk lesznek a rendkívüli intézkedések, de időnként pár hétre fellélegezhetünk

Megfelelő gyógyszerek és vakcina hiányában a koronavírus-járványt a kórokozók terjedésének lassításával vagy teljes elfojtásával lehet csak megfékezni. A londoni Imperial College kutatói amerikai és brit adatok alapján modellezték, hogy a két stratégia hogyan valósítható meg és milyen következményekkel járhat a fejlett gazdaságú országokban. Valamit kell csinálni, mert ha nem hoznak ellenintézkedéseket, akkor rövid úton az emberek 81 százaléka kapná el a vírust, és Nagy-Britanniában félmillió, az Egyesült Államokban pedig 2,2 millió ember halna meg a modell szerint.

Érdemes először röviden tisztázni, hogy mit takar a lassítás és az elfojtás ebben a helyzetben. Az előbbi esetében mindössze a fertőzési ütem mérsékléséről van szó, amivel egyrészt akár az egészségügyi ellátás kapacitásain belül lehetne tartani a betegek számát, másrészt idővel kellően sok ember lesz immunis a vírusra, így a járvány magától lecseng.

Radikálisabb megoldás az elfojtás, amikor a cél a vírus alap szaporodási rátájának*Ez a mutató jellemzi, hogy egy fertőzött átlagosan körülbelül hány embernek adja át a betegséget. Értéke a koronavírus esetében az eddigi adatok alapján 2,2, míg az influenzánál 1,3. egy alá csökkentése, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy fertőzött átlagosan egynél kevesebb személynek adja tovább a vírust. Ez esetben azonban egészen addig nem alakulhat ki az úgynevezett nyájimmunitás*Amikor a a népesség akkora része esik át a betegségen és lesz ezáltal immunis, hogy az védettséget jelent a még meg nem fertőzött lakosság számára is., ameddig nincs megfelelő oltóanyag és persze azt be nem adják kellő számú embernek – az elfojtással kapcsolatos intézkedéseket pedig értelemszerűen egészen eddig a pontig érvényben kell tartani.

Az eredmények szerint optimális esetben a lassítás – ami alapvetően a COVID-19-fertőzöttek izolálásával és a vírus által leginkább veszélyeztetett csoportok (idősek és más betegségekben szenvedők) házi karanténba helyezésével érhető el – az egészségügyi ellátás iránti igények kétharmados mérséklését eredményezheti a járvány csúcsán, míg a halálozások száma a felére csökkenthető. Ennek ellenére a kórházi kapacitások valószínűleg többszörös túlterheltségnek lennének kitéve a járvány legkeményebb időszakában, tehát

a szakértők az elfojtást javasolják.

Ez a társadalmi távolságtartást elősegítő rendkívüli intézkedéscsomagot igényel, aminek sok eleme már Magyarországon is érvényben van, mint például az oktatási intézmények bezárása vagy a széleskörű társadalmi távolságtartás. A probléma ezzel elsősorban az, hogy bár rövid távon fenntarthatónak tűnnek a szigorú lépések, amit Dél-Korea és Kína esetei a gyakorlatban is bizonyítanak, viszont amint az fentebb kiderült, elvileg a vakcina kifejlesztéséig és a szükséges számú ember beoltásáig érvényben kell őket tartani – vagyis

a korlátozások akár több, mint másfél évig is eltarthatnak.

Az ázsiai országok példája arra is utal, hogy a szigorú intézkedések valóban meghozták a hozzájuk fűzött reményeket, a fertőzés terjedése az elvárt sebességig lassult. Ennek következtében a legkeményebb szabályok némelyikét el is engedték a hatóságok, ami a kutatók szerint a járvány terjedésének újbóli felgyorsulásával fog járni. Ez azonban nem jelent végzetes problémát: a rendelkezések ismételt hatályba léptetésével újra elejét lehet venni az esetszámok hirtelen növekedésének.

A brit adatokon futtatott modellek szerint a legsúlyosabb intézkedéseket (mint például az iskolák bezárása) összességében elég az oltóanyag kifejlesztéséig szükséges időszak kétharmadában érvényben tartani – időről időre tehát pár hetes szüneteket be lehet majd iktatni a rendkívüli eljárásrendbe. A kutatók javaslata szerint érdemes a regionális hatóságokra bízni a szigorúbb és lazább időszakok közötti váltásokat, akik a helyi járványügyi trendeknek megfelelően minimalizálhatják a legsúlyosabb korlátozások időtartamát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSúlyos árat fizethetnek a britek, amiért rossz irányba indultak el a védekezésbenAz Egyesült Királyság csak most fordul a mindenki más által követett megoldások felé, amikor a járvány a felszín alatt már tombol. Amivel eddig próbálkoztak, az hajmeresztő.

Bizakodásra ad okot, hogy várhatóan egyre több tudás gyűlik össze a világ minden részén az elfojtó intézkedések finomhangolásával kapcsolatban. A tapasztalatok alapján egyre pontosabban lehet majd a kritikus társadalmi csoportokat és tevékenységeket megcélozni. A sokat emlegetett Dél-Korea élen jár ebben, például a mobiltelefonok által rögzített adatok alapján egyre precízebb és személyre szabottabb intézkedéseket hozhatnak az ottani hatóságok, persze nagy kérdés, hogy az érzékeny információk elemzését mennyire fogadja el a társadalom. Sőt, mindeközben az ellátórendszer kapacitása is nőhet.

Fontos hangsúlyozni, hogy az intézkedésekről időben kell dönteni. Az elfojtás akkor lehet hatékony, ha már a járvány kitörésének kezdeti időszakában bevezetik és érvényesítik a szükséges szigorításokat – sajnos már arra is van példa, hogy mivel jár ennek az elmulasztása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Mindennap sírunk” - háborús állapotról beszél egy olasz kórház vezetőjeHárom hét után látta a gyerekeit, miközben tucatszámra betegednek meg a kollégái. A betegek pedig egyedül szenvednek és halnak meg a kórházban.

A kutatók végezetül arra is figyelmeztetnek, hogy hasonlóan súlyos járványügyi beavatkozásokra hosszú idő óta nem volt szükség, bizonytalan tehát, hogy a lakosság hogy fogadja őket, a nem várt társadalmi következmények pedig végső soron boríthatják is az elméleti modelleket.

Adat elfojtás fertőzés járvány koronavírus lassítás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2022. november 25. 10:47 Adat

A németek felezték, a szaúdiak négyszerezték az esélyüket a továbbjutásra

A fogadóirodák szerint nagyjából egy a négyhez a valószínűsége, hogy Brazília nyeri a világbajnokságot, a németeket lényegében leírták.

Stubnya Bence
2022. november 24. 13:17 Adat

Először haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberben

Augusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.

Hajdu Miklós
2022. november 23. 08:54 Adat, Világ

Derékba törte a fizetések nagyon gyors emelkedését a háború kitörése Ukrajnában

Bizonyos ágazatokban meredeken csökkent a fizetések reálértéke Ukrajnában, a közszféra ugyanakkor viszonylag ellenálló a háborús inflációval szemben.

Fontos

Nagy Zsolt
2022. november 25. 09:03 Tech, Világ

Az oroszok a világ legfejlettebb elektronikai haditechnikáját vitték Ukrajnába, rá is faragtak

Az invázió első napjaiban lehengerlő erőt mutatott az orosz elektronikai hadviselés. Túlságosan erőset.

Jandó Zoltán
2022. november 25. 04:34 Pénz, Vállalat

Sokkal gyorsabban fogy a gáz Magyarországon, mint más országokban

Visszaesett az import, miközben nőtt a kivitel. A mostani helyzet rávilágít arra az általános tévhitre, hogy a magyar tárolókban lévő gáz a mienk.

Stubnya Bence
2022. november 24. 18:33 Pénz, Világ

Nagyon szerette volna idén lezárni a kormány az EU-s pénzek körüli kavarást, de áthúzódhat az ügy 2023-ra

A magyar kormánynak a devizában fizetendő megdrágult energiaimport miatt is fontos lett volna az idei megegyezés, most viszont úgy tűnik, hogy jövőre is folytatódhat az alkudozás.