Nemzetközi összevetésben kifejezetten bizalmatlanok a magyarok a hazai választásokkal szemben. A Gallup az amerikai elnökválasztás körüli vitákkal összefüggésben kérdezte meg közel három tucat ország lakóit arról, hogy mennyire hisznek a rendszer tisztaságában, és Magyarország az utolsók között végzett: mindössze hat államban mértek az itteninél is rosszabb eredményt.
A felmérés alapján a megkérdezettek 42 százaléka mondta, hogy nem bízik a választások tisztességességében, és ennél alig több, mindössze 45 százalékuk nyilatkozott pozitívan*a többiek nem akartak, vagy nem tudtak válaszolni a kérdésre.. Összehasonlításképpen a választások tisztaságát elfogadók aránya a régiós országok közül Szlovákiában 54, Szlovéniában 66, Lengyelországban pedig 71 százalék, míg a listavezető finneknél közel kilencven.
A magyarok bizalmatlansága egyébként nem új keletű. Hasonló felmérést már 2008-ban is csinált a Gallup, akkor még a mostaninál is rosszabb eredmény jött ki, akkor még kisebbségben voltak azok, akik bíztak a rendszer tisztaságában (ennek lehet némi köze a szoros 2002-es, illetve 2006-os választások utáni, politikusok szájából is elhangzó gyanúsítgatásokhoz – igaz, azóta a Fidesz a saját érdekei mentén módosította a választási rendszert). Hiába nőtt azóta az emberek bizalma itthon, közben a lengyeleknél vagy éppen a szlovákoknál sokkal nagyobb ugrást mértek.
A Gallup felmérésében Magyarországnál is bizalmatlanabb országok közül Mexikó, Törökország és Chile helye a rangsorban talán nem meglepő, az Egyesült Államoké azonban első ránézésre akár az is lehetne. A helyzet azonban az, hogy
az amerikaiak amúgy sem túl magas bizalma Donald Trump megválasztását, és különösen az azt kísérő botrányokat követően súlyosan megrendült a választási rendszerben.
Négy éve tízből hét amerikai nem hitt a választás tisztaságában, ami Gallup által valaha mért legrosszabb eredmény. Ehhez képest a mostani 59 százalék nem is annyira kiábrándító, sőt, pontosan megegyezik a 2016-os választások előtti utolsó mérés eredményével. Mindezt úgy, hogy amikor tavaly tavasszal a legutóbbi adatfelvétel zajlott, már nyolc ügynökség erősítette meg a 2016-os elnökválasztásba történt idegen beavatkozással kapcsolatos vádakat. Trump úgy lett elnök 2016-ban, hogy több millió szavazattal kevesebbet kapott, mint Hillary Clinton, és az orosz titkosszolgálatok választási befolyásolási kísérletei sem javították a bizalmat.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
