Nemzetközi összevetésben kifejezetten bizalmatlanok a magyarok a hazai választásokkal szemben. A Gallup az amerikai elnökválasztás körüli vitákkal összefüggésben kérdezte meg közel három tucat ország lakóit arról, hogy mennyire hisznek a rendszer tisztaságában, és Magyarország az utolsók között végzett: mindössze hat államban mértek az itteninél is rosszabb eredményt.
A felmérés alapján a megkérdezettek 42 százaléka mondta, hogy nem bízik a választások tisztességességében, és ennél alig több, mindössze 45 százalékuk nyilatkozott pozitívan*a többiek nem akartak, vagy nem tudtak válaszolni a kérdésre.. Összehasonlításképpen a választások tisztaságát elfogadók aránya a régiós országok közül Szlovákiában 54, Szlovéniában 66, Lengyelországban pedig 71 százalék, míg a listavezető finneknél közel kilencven.
A magyarok bizalmatlansága egyébként nem új keletű. Hasonló felmérést már 2008-ban is csinált a Gallup, akkor még a mostaninál is rosszabb eredmény jött ki, akkor még kisebbségben voltak azok, akik bíztak a rendszer tisztaságában (ennek lehet némi köze a szoros 2002-es, illetve 2006-os választások utáni, politikusok szájából is elhangzó gyanúsítgatásokhoz – igaz, azóta a Fidesz a saját érdekei mentén módosította a választási rendszert). Hiába nőtt azóta az emberek bizalma itthon, közben a lengyeleknél vagy éppen a szlovákoknál sokkal nagyobb ugrást mértek.
A Gallup felmérésében Magyarországnál is bizalmatlanabb országok közül Mexikó, Törökország és Chile helye a rangsorban talán nem meglepő, az Egyesült Államoké azonban első ránézésre akár az is lehetne. A helyzet azonban az, hogy
az amerikaiak amúgy sem túl magas bizalma Donald Trump megválasztását, és különösen az azt kísérő botrányokat követően súlyosan megrendült a választási rendszerben.
Négy éve tízből hét amerikai nem hitt a választás tisztaságában, ami Gallup által valaha mért legrosszabb eredmény. Ehhez képest a mostani 59 százalék nem is annyira kiábrándító, sőt, pontosan megegyezik a 2016-os választások előtti utolsó mérés eredményével. Mindezt úgy, hogy amikor tavaly tavasszal a legutóbbi adatfelvétel zajlott, már nyolc ügynökség erősítette meg a 2016-os elnökválasztásba történt idegen beavatkozással kapcsolatos vádakat. Trump úgy lett elnök 2016-ban, hogy több millió szavazattal kevesebbet kapott, mint Hillary Clinton, és az orosz titkosszolgálatok választási befolyásolási kísérletei sem javították a bizalmat.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
