Bár a foglalkoztatási mutatók évek óta rekordokat döntögetnek a fejlett országokban, a munkavállalók helyzete több szempontból is romlott. A McKinsey elemzői 22 OECD tagállam munkaerőpiaci tendenciáit vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy

a középfokú képzettséget igénylő, közepes fizetést adó állások eltűnőben vannak.

A munkahelyek skálája tehát egyre polarizáltabb, már ha a feladatok összetettségét, és az értük járó fizetés összegét nézzük. Egyre kevesebb van az egyszerűbb adminisztratív állásokból, a gyártósori munkákból pedig éppen azokat váltják ki a legnagyobb arányban a korszerű gépek, amelyek már igényelnek némi szaktudást.

Eközben szintén általános jelenséggé vált a lakhatási költségek drasztikus növekedése, ami leginkább az alacsony bérű állásokban dolgozókat érinti. Miközben az elhelyezkedéssel kapcsolatos kilátások ebben a csoportban is sokat javultak, a fogyasztási és megtakarítási lehetőségeik szűkültek. A fentebb ismertetett tendencia miatt pedig egyre többen kerülnek kényszerűségből ebbe a körbe: hiába végezhetnének a képességeik vagy az iskolázottságuk alapján valamivel jobb munkát, nem találnak olyat. A jelenség különösen a legfiatalabb, 15 és 30 év közötti, esetleg kevésbé jól képzett munkavállalókat érinti, akik pályájuk elején csak nagy nehézségek árán tudnak jól fizető, magas státuszú állásokat szerezni, és még nehezebb számukra a méltó lakhatási körülmények megteremtése.

Ráadásul a munkavállalók egyre inkább saját magukra vannak utalva. Ez meglátszik például kollektív szerződések által szabályozott pozíciók arányának csökkenésén is. A többnyire a szakszervezetek által kezdeményezett megállapodások 2000-ben még a vizsgált országokban dolgozók 44 százalékára vonatkoztak, azonban ez az arány 2017-ben már csak 38 százalék volt.

A magas bérű, komoly képzettséget igénylő állások betöltői ugyanakkor sokat nyertek a változásokkal, a fogyasztás és a megtakarítási aktivitás ebben a körben erősödött. Az elemzés megállapításai szerint a kiváltságos körbe való belépés kulcsa a megfelelő készségek, képességek kialakítása. A legjobban iskolázott munkavállalók nagy eséllyel jó munkához juthatnak, mivel a magas színvonalú állások száma is egyre növekszik – elengedhetetlen tehát az iskolarendszer fejlesztése és a felsőoktatás elérhetővé tétele minél szélesebb rétegek számára, ha egy ország az álláskínálat teteje felé szeretné terelni az embereket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKi fog derülni, mennyire káros volt leépíteni az oktatástEddig a munkavállalókért versenyeztek a cégek, és ez elfedte az oktatási rendszer már ismert, időközben egyre súlyosabbá vált problémáit. Ez hamarosan megváltozhat.

Ezt ugyanakkor nehezíti, hogy éppen az oktatás költségei drágultak a leginkább az utóbbi másfél évtizedben. Akárcsak számos alapvető fontosságú dolog, például a lakhatás és az egészségügy ára is jelentősen nőtt, miközben a boltban kapható, nem létfontosságú áruk ára csökkent.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat foglalkoztatás McKinsey munkaerőpiac oecd Olvasson tovább a kategóriában