Az utóbbi hetek, hónapok, sőt évek kormányzati intézkedései a magyar akadémiai életet érintő kérdésekben rendszerint nem kedveztek a humán tudományok számára. Az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek csökkentésétől kezdve a CEU-val szembeni törvények meghozásán keresztül az MTA kutatóhálózatának tervezett szétzúzásáig – csak néhány komoly felháborodást keltő akciót említve – szinte minden jelentősebb tudománypolitikai lépésével a bölcsészet- és társadalomtudósok ellen tett a kormány. Pedig egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy kirívóan sokan foglalkoznának ezekkel a szakterületekkel az országban.

Az Eurostat adatai szerint a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó alkalmazottaknak 12 százaléka dolgozott a humán tudományok területén 2014-ben^*Sajnos nincs frissebb információ az Eurostat honlapján ebben a kérdésben, ráadásul a tudományterületekre lebontott létszámadatok csak 10-15 tagállamot nézve érhetők el. Magyarországon. Hogy alacsonynak vagy magasnak számít ez az arány, segít eldönteni, ha figyelembe vesszük az elmúlt évek tendenciáit: 2005 óta folyamatos csökkenés tapasztalható, aminek következtében megfeleződött a társadalom- és bölcsészettudományokhoz kötődő k+f állások részesedése.

A régiós adatokat nézve sem mondhatjuk, hogy a magyarországi kutatás-fejlesztés túlságosan elkötelezett lenne e tudományok iránt. Sőt, éppen az látszik, hogy a magyarországi csökkenéssel szemben a többi vizsgált országban inkább növekedett, vagy legalábbis stagnált a humán kutatással foglalkozók aránya 2005 és 2014 között. A hat környékbeli uniós tagállam közül egyedül Csehországban vett fel a magyarnál alacsonyabb értéket ez a mutató 2014-ben – igaz, itt a megelőző tíz évben mindvégig 10-12 százalék között ingadozott.

A humán tudományokkal foglalkozó szakemberek visszaszorulása a magyar kutatás-fejlesztés területén tehát már jóval a 2010-es kormányváltást megelőzően elkezdődött. Az elmúlt kilenc év kormányzati intézkedési azonban egyre inkább ráerősítettek erre a tendenciára, különösen a 2014-et követő években, tehát nem valószínű, hogy fordulat történt volna. Sajnos még bő öt-hat évnek kell eltelnie, mire a fentebbihez hasonló adatok tükrében értékelni tudjuk az aktuális tudománypolitika hatásait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég azok sem ismerik a lehetőségeket, akik dolgoznak a Corvinus átalakításánMindössze 10 hónap alatt kellene átalakítani a legjelentősebb magyar közgazdászképző intézményt, de félidőben ugyanakkora a bizonytalanság, mint a bejelentéskor.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat bölcsészet Eurostat K+F társadalomtudomány tudomány Olvasson tovább a kategóriában