Az elmúlt évek hihetetlen ütemű növekedésének köszönhetően beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé a magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) januárban publikált jelentése szerint az NB1-es csapatok összesített bevétele 89 millió euró volt 2017-ben, ami egy csapatra vetítve átlagosan 7,4 millió eurót jelent. Ez pedig épp a huszadik legtöbb az UEFA által vizsgált 55 ország közül.
Ennél is többet mond azonban a trendekről, hogy 2008 és 2017 között messze a magyar liga bevételei nőttek a legnagyobb mértékben egész Európában. Ebből a szempontból a második helyen Kazahsztán áll, ahol bő háromszorosára ugrott az elmúlt kilenc évben a csapatok átlagos büdzséje, itthon azonban még ennél is közel kétszer gyorsabban, 450 százalékkal emelkedtek a bevételek.
Mindezt ráadásul euróban, úgy, hogy a közös európai deviza közben jelentősen erősödött a magyarhoz képest. Azaz forintban még ennél is sokkal nagyobb mértékű volt a gyarapodás. Éves átlagárfolyammal számolva közel hétszer annyi pénzből gazdálkodhatott tavalyelőtt egy élvonalbeli magyar futballklub, mint 2008-ban.
A növekedés természetesen 2010-ben gyorsult fel. Korábban mi is írtunk róla, hogy 2017-ben átlagosan négyszer nagyobb költségvetése volt egy NB1-es labdarúgócsapatnak, mint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor. Akkor az élvonal teljes költségvetése mindössze 8 milliárd forint volt, hét évvel később viszont már úgy is közel 25 milliárdra, hogy időközben 16-ról 12 csapatosra szűkítették a ligát.
Bár a nyugati országok bajnokságától még ezzel a hatalmas ugrással is messze elmarad a magyar élvonal, régiós összevetésben azonban már kifejezetten jól állunk. A magyar focinál a térségben csak a gazdaságilag sokkal előttünk járó osztrák, illetve a négyszer nagyobb piaccal rendelkező lengyel gazdagabb. A szintén 10 milliós, de gazdaságilag sok szempontból jobban álló Csehországban egy élvonalbeli labdarúgó-csapat átlagosan 40 százalékkal gazdálkodhat kevesebből, mint itthon, az európai topligákat utánpótlással ellátó szerb klubok büdzséje pedig alig több mint negyede a magyar együttesekének.
Az UEFA adataiból ugyanakkor az is látszik, hogy ezekben az országokban sokkal egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája, mint Magyarországon. Itthon a jegyek értékesítéséből, illetve a nemzetközi szövetségektől kapott díjakból a teljes büdzsének mindössze 5 százaléka jön össze, ugyanez Romániában a bevétel negyede, Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában nagyjából a harmada, Szerbiában és Horvátországban pedig durván a fele.
Itthon a legfontosabb forrás az UEFA szerint a szponzoroktól érkező pénz, ami a teljes bevétel közel felét adja. Ez jóval több annál, amit korábban mi becsültünk: a G7 tavalyi számításai szerint a szponzoroktól durván a bevételnek csak a negyede jöhetett. A különbség magyarázata az lehet, hogy itthon nagyon nagy az úgynevezett egyéb bevételek aránya a csapatok büdzséjében, és mások mellett ebben a kategóriában szerepelnek az önkormányzati és a tao-támogatások is. Könnyen elképzelhető, hogy ezeket legalább részben a szponzori pénzekhez sorolta az európai szövetség.
Mindenesetre ez az a szegmense a futballgazdaságnak, ahol abszolút kiemelkedőt tud nyújtani Magyarország. A hazai csapatok még a lengyeleknél is több pénzt szednek össze szponzoraiktól, ami nemcsak a teljesítmény, de a piac mérete alapján is teljesen irracionális.
Persze – ahogy erre egy korábbi cikkünkben már felhívtuk a figyelmet – itthon semmilyen üzleti racionalitás nincs a futball támogatása mögött.
A szponzoroktól kapott pénz mennyisége véletlenül sem az eredményességtől, sokkal inkább a politikai kapcsolatoktól függ.
A piaci anomáliákat elég jól mutatja, hogy 2017-ben a Felcsút úgy kaphatott hatvanszor annyi pénzt a szponzoroktól, mint a Paks, hogy miközben a Puskás FC 2017-ben egy fél idényt a másodosztályban töltött, és később sem szerepelt jól az élvonalban, addig a tolnaiak a 2016/2017-es szezonban épphogy lemaradtak a nemzetközi kupaszereplést érő negyedik helyről.
Érdekesség, hogy az UEFA elemzése szerint a magyar csapatoknak nincsenek tévés bevételei. Valójában természetesen vannak, sőt az állami média által túlárazott szerződéseknek köszönhetően nem is jelentéktelen, évi közel 7 milliárd forint az az összeg, amihez ilyen formában juthat a magyar élvonal. A nemzetközi szövetség számaiban ezek a milliárdok valószínűleg azért jelennek meg más soron, mert a csapatok – amelyekhez transzferként a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül érkezik a tévés pénz – nagyon furcsa néven*jellemzően “MLSZ központi bevételek – vagyoni értékű jogok hasznosítása” vagy valamilyen hasonló megnevezéssel
szerepeltetik ezt a tételt a beszámolójukban.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
