Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. február 10. 12:43 Tech

Egyre többet költünk Magyarországon kutatás-fejlesztésre, kérdés, hogy ez mire elég

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Nemzetközi összevetésben is jelentős növekedést ért el Magyarország a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó kiadások növelésében az elmúlt 20 évben. A legfrissebb, 2020-as adatok alapján már néhány régi uniós tagállamot is lehagytunk ezen a területen: az Eurostat adatai szerint a GDP-arányos k+f költés Portugáliában és Olaszországban is alacsonyabb volt, mint itthon.

Más kérdés, hogy ez a dinamikus növekedés a kelet-közép-európai térségben egyáltalán nem számít egyedinek. Régiós szinten a 2002 és 2019 között elért magyar gyarapodás a középmezőnyre elegendő: a csehek növelni tudták előnyüket ezen a területen, és a lengyelek is nagyobbat nőttek, mint mi.

A lengyel növekedés nemcsak régiós, de globális szinten is rekord volt: az OECD tagállamai, azaz a tágan vett fejlett világ országai közül sehol máshol nem sikerült ilyen nagyot előrelépni. Ugyanezen a listán a 40 adatot közlő állam közül Magyarország a 15. helyen áll.

Magyarország és a szűkebben vett régiónk tehát zárkózott a világelithez, az itteni GDP-arányos k+f költés azonban még mindig jelentősen elmarad az OECD-átlag 2,5 százaléktól, nem is beszélve az igazán innovációalapú gazdaságoktól, mint például Izrael (4,9 százalék) vagy Dél-Korea (4,6 százalék). A felzárkózást mégis jól mutatja, hogy a magyar érték már összevethető olyan jóval gazdagabb országokkal, mint Kanada (1,6 százalék) vagy az Egyesült Királyság (1,8 százalék). Különösen, hogy a 2020-as előzetes adatok alapján itthon 1,6 százalékra nőtt a mutató. Ebben a rangsorban hazánk az OECD 39 országot tartalmazó listáján a 22. helyen áll.

A k+f kiadások szerkezetét úgy is érdemes megvizsgálni, hogy abból mennyi érkezett kormányzati forrásból, és mennyi a vállalatoktól. Az alábbi ábrán jól látható, hogy az OECD-országok egészében az állami források alapvetően stagnáltak, és a vállalati k+f kiadások nőttek.

Térségünk országaiban is hasonló trendek érvényesültek. Elsőre meglepő lehet, hogy a lemaradásunk nem az állami szférában nagyobb: nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem alacsony az állami k+f kiadások aránya. Ez a szocialista rendszerből örökölt kutatói hálózatokra vezethető vissza. A viszonylag magas állami költés pedig jó kiindulást jelenthetett ahhoz, hogy a régió országai több régi uniós tagállamot is előzni tudjanak.

Az üzleti k+f kiadások területén már jóval nagyobb volt mind Magyarország, mind a közvetlen régiónk lemaradása a világelithez képest az ezredfordulón. Azóta azonban pont ebben a szegmensben sikerült nemzetközi szinten is jelentős bővülést elérni. Lengyelországban a GDP-arányos vállalati k+f költés a 2,6-szorosára nőtt 2002 és 2019 között, de Magyarországon is másfélszeres volt a gyarapodás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElmúlt 12 vagy elmúlt 8 év? Nézzük inkább az elmúlt 20-at!Magyarország 2010 előtti és utáni korszakának összehasonlítása alapján lehet leginkább megítélni a kétpártrendszer felé haladó politikai osztály teljesítményét, erre vállalkozunk a következő hetekben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem számíthatunk túl hosszú életre Magyarországon, de legalább egészségesnek érezzük magunkatKevés olyan uniós tagállam volt 20 évvel ezelőtt, ahol egy újszülött rövidebb életre számíthatott, mint Magyarországon. Azóta még kevesebb lett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖrülhetünk a magyar bérnövekedésnek, de a régióban gyorsabb volt a felzárkózás2005 óta az egész térségben jobban növekedtek a bérek, mint Ausztriában, de mindegyik visegrádi ország lehagyott minket a növekedés tempójában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech elmúlt 20 év innováció K+F lemaradás Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Torontáli Zoltán
2024. május 13. 10:06 Adat, Tech

Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac

A csehek és a lengyelek kiugróan jók, de Románia és még Horvátország is előttünk jár az e-kereskedelmi piac mutatóiban.

Pintér Róbert
2024. május 12. 05:19 Tech, Vállalat

Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?

Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.

Torontáli Zoltán
2024. május 7. 14:03 Tech, Vállalat

Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett

Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 05:48 Pénz, Vállalat

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.