A zöld rendszámos autók fele nem is elektromos. Ezek egy része valójában szennyezőbb, mint a kisebb benzines modellek. Az állam mégis úgy döntött, hogy ezeknek az autóknak a vásárlóit is megtámogatja jelentősen.
A luxusautókat különösen megéri zöld rendszámmal venni, mivel így egy hibrid modell esetén akár 700 ezer forint adót és járulékot takaríthat meg a tulajdonos. Az elektromos autók száma viszont továbbra is annyira alacsony, hogy ez egész támogatási rendszernek nincsen érezhető hatása a környezetre.
A zöld rendszámot 2015 augusztus óta lehet igényelni, és bár nagyon sok kedvezmény kapcsolódik hozzá, finoman szólva sem sikerült a segítségével elektromos-autó forradalmat beindítani az országban. Zöld rendszámot az az autó kaphat, amelyik legalább 25 km-et tud csak elektromos meghajtás mellett megtenni, és kívülről is tölthető. Tehát a hagyományos hibridek nem kaphatnak támogatást.
Ha a tömegek nem is kaptak rá, a gazdagok igen: nem véletlen, hogy luxusautókat láthatunk zöld rendszámmal furikázni, a nagyon drága autók esetében tényleg milliós megtakarítást ér a rendszám színe néhány év alatt. A Mercedes 500e plug-in-hybrid típus például 34 millió forintba kerül újonnan. A 2,8 tonnás, 3 literes motorral szerelt autó 33 km-t tud egy feltöltéssel megtenni, a gyári adatok szerint 3 liter gázolajat fogyaszt 100 kilométeren, de ha nem töltögeti a tulaj, jó eséllyel a sokszorosára nő a szennyezés.
Kérdés, miért kell egy ilyen luxusautót az államnak támogatnia, hiszen ilyen kis fogyasztású autó hibrid megoldás nélkül is van a piacon. A támogatás ráadásul nem is kevés: az említett Mercedes üzembe helyezésekor nem kell a zöld rendszám miatt a 400 ezer forintos regisztrációs adót és a vagyonszerzési illetéket sem megfizetni. Ez utóbbi a teljesítménytől függ, a 325 kW-os autóra ez további 276 ezer forint, tehát 676 ezer forint a megtakarítás.
Az elektromos autózás még nem igazán lendült fel itthon. Összesen 4836 zöld rendszámos autó van forgalomban, amiből csupán 2 564 darab tisztán elektromos a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint. Mivel 3,3 millió személygépkocsi van jelenleg forgalomban Magyarországon, ez azt jelenti, hogy 1 292 autóból 1 elektromos csupán.
Az elektromos autók 12 százaléka csupán három cég tulajdona: a Greengo-nak 168 darab Volkswagen eUP-ja van, míg a MOL Limo-nak 100 darab ugyanilyen autója, illetve a Budapesti Taxi használ 50 darab Nissan Leafet. Érdemes megnézni, hogy mekkora összeggel támogatja az állam a hibrideket és az e-autókat, összesen 5 úton is:
Számításaink szerint az elmúlt két és fél évben a magyar állam 3,2 milliárd forint egyszeri bevételről és évi nagyjából 240 millió forint adóról és járulékról mondott le a zöld rendszámot használó 4836 autó javára. Ez azt jelenti, hogy egy zöld rendszámos autó üzembe helyezéskor átlagosan 670 ezer forintról mond le a kormány, továbbá évi nagyjából 50 ezer forintnyi egyéb adóról. Két évre számítva az elmaradt kiadásokat összesen már 3,7 milliárd forintnál járunk, de ehhez még hozzá kellene számolni az önkormányzatok kieső parkolási díj bevételét is, hiszen zöld rendszámmal Budapesten nem kell ezért sem fizetni.
De vajon megéri ez a sok támogatás? Korábban már írtunk arról, hogy önmagában az elektromos mobilitás nem teszi kevésbé károssá az autózást, ha közben folyamatosan nő az autók súlya. Ezen a téren sok jóra nem számíthatunk: egyre terjednek a SUV-ok, ahogy arról szintén beszámoltunk már.
Nem tudjuk sajnos pontosan, hogy milyen típusú autók kaptak zöld rendszámot, azt csak térítési díj fejében adhatja ki a Belügyminisztérium. Korábbi adatbázisokból viszont néhány adatot ismerünk a hazai e-autókról, például 87 darab magyar Tesla van forgalomban.
Hibrid autóból 574-et találtunk meg, és a Toyoták messze vezetnek, 431 darabbal és 75 százalékkal. De még egy Porsche Panamera hibrid is járja a magyar utakat.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján pedig azt is megnéztük, hogy valóban környezetbarátak-e a hibridek? Első eredményre nagyon jó eredményt hoznak, 52 gramm szén-dioxid csak a kibocsátásuk átlagosan km-enként. De ebben a parányi motorral ellátott, range extender-nek nevezett, csak az akkumulátort töltő robbanómotorral szerelt autók is benne vannak.
Az eredmények azonban elfedik, hogy számos kifejezetten szennyező hibird is van. Ilyen például a BMW 530e és a Lexus NX300h: ezek kilométerenként 149 gramm szén-dioxidot bocsátnak ki, ami még egy nagyobb benzines autónál is magas lenne. Tehát ha nem nagy hibriddel, hanem kicsi benzinessel járnának például az emberek, akkor ugyanakkora, vagy akár kisebb lenne a szén-dioxid kibocsátás. Az egyre nagyobb autóink fogyasztását a hibrid technológia segít kordában tartani, de környezetbarátnak nehéz beállítani, egy kicsit kevesebb szennyezést eredményez.
Ahogy a fenti ábrán látható, igen különböző még az egyes autógyártók autóinak átlagos szén-dioxid kibocsátása, de ez nagy mértékben összefügg az autók átlagos súlyával. Így nem ártana, ha nem csak a hibrid és/vagy elektromos technológiához, hanem az autók súlyához is kötnék a kedvezményeket, hogy valóban a kevésbé szennyező mobilitást támogassák. De ha tényleg a környezetszennyezés csökkentése lenne a cél, akkor inkább a gyalogosokat, bicikliseket és tömegközlekedőket kellene támogatni, nem az autósokat.
De ha már mindenképpen az autózást akarja a kormány támogatni, arra is vannak jobb módszerek: logikus lenne a kevésbé környezetszennyező autók támogatását a szén-dioxid kibocsátásukhoz, így járnak el például Ausztriában, Belgiumban, Cipruson, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Svédországban, Szlovéniában.
Vállalat
Fontos