Az ingázással kapcsolatban ritkán hallani pozitívumokat, magyar kutatók azonban a távolról történő munkába járás kedvező következményeire lettek figyelmesek, amit a Nature-ben megjelent cikkükben fejtenek ki. Bokányi Eszter, Juhász Sándor, Karsai Márton és Lengyel Balázs a legnagyobb ötven amerikai agglomerációban élők Twitter-használati szokásait megfigyelve jutott arra a következtetésre, hogy az ingázás segíti a különféle társadalmi csoportok beilleszkedését, vagyis még ha mérsékelten is, de a szegregáció ellenében hat.

Közel 350 ezer Twitter-felhasználó 2012 és 2015 közötti adatait elemezték a szerzők, akik az üzeneteken, a követéseken és a profilbeállításokon kívül az alkalmazás által rögzített GPS-információkat és a twitterezők lakóhelyeinek, illetve munkahelyeinek környékét leíró társadalmi és gazdasági statisztikákat is figyelembe vették. Az eredmények szerint

a távolabbról dolgozni járók kevésbé belterjes, viszont jövedelmi szempontból sokszínűbb kapcsolatrendszert alakítanak ki a legtöbb nagyváros környékén,

mint akik kevesebbet utaznak az otthonuk és a munkahelyük között. Az ingázás így végső soron segít az ismeretségek kialakításában és az ismeretségi körök összekötésében is.

E megállapítások persze nem általánosíthatók minden agglomerációra. Ha a lakó- és a munkahely környékén hasonlóan szituált lakosság él, akkor kevésbé jellemző a fentebb említett keveredés. Ugyanakkor az ingázás távolságával egyre nő annak a valószínűsége, hogy érdemi különbség adódjon a két végpont társadalmi-gazdasági fejlettségében.

Az elemzésből kiderül továbbá, hogy a homofília – vagyis a hasonló társadalmi helyzetűekkel való kapcsolattartásra való hajlam – a hosszabb távú ingázás ellenére is megmarad, de az erőssége csökken. Mind az ötven vizsgált nagyvárosra és környékére igaz, hogy az ingázás távolságának növekedésével csökken az érintett térségek és a társas kapcsolatok hasonlósága.

Az agglomerációs életmódot firtató kutatások gyakran az utazás negatív következményeire mutatnak rá: a korai kelés és a napi akár több órás autózás, buszozás, vonatozás hosszú távon próbára teszi az ingázók mentális és testi egészségét, miközben – főleg gépkocsi-használat esetén – jelentős terhet ró a környezetre is. Ennek ellenére évek óta jellemző trend Magyarországon is, hogy míg a nagyvárosok népessége csökken, addig a közvetlen környezetükbe egyre többen költöznek, ami a járvány során megerősödött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJóval többen laknak a Balatonnál és a népszerű agglomerációkban, mint a járvány előttCsökken a nagyobb magyar városok lakossága, a trendet a járvány csak felerősítette.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet agglomeráció ingázás integráció utazás Olvasson tovább a kategóriában