Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Nincs túl sok kifejezés, amely 2010 óta folyamatosan kíséri a Fidesz kormányzását, de a politikai stabilitás és ennek dicsérete ebbe a szűk csoportba tartozik. Orbán Viktor már 2011-ben arról beszélt, hogy „a kormányoldal kétharmados parlamenti többsége és az ebből fakadó politikai stabilitás a legkomolyabb versenyelőnye ma Magyarországnak”, három évvel később – még a 2014-es választások előtt – pedig arról, hogy „Magyarországon megvan a politikai stabilitás, ami manapság kulcskérdés”.

A miniszterelnök kitért erre 2019-ben a zalaegerszegi tesztpálya első ütemének átadásán és az idei kötcsei pikniken is. Ez alapján nem meglepetés, hogy kormánybarát publicisztikákban is rendszeresen felbukkan a kifejezés, ennek gazdasági vonatkozása pedig esetenként úgy jelenik meg, hogy a politikai stabilitás – vagyis a 2010 óta folyamatos Fidesz-kormányzás – a felzárkózás záloga. Egyik tavalyi írásában Matolcsy György jegybankelnök is úgy vélekedett, hogy a felzárkózás folytatása szempontjából „az első és és legfontosabb a társadalmi együttműködés megőrzése és a politikai stabilitás fenntartása”.

De tényleg ilyen előnyös egy párt megszakítás nélküli kormányzása a gazdasági növekedés és – régiónkban – az EU-átlagához való felzárkózás szempontjából? Az elgondolást az unió posztszocialista tagállamainak adatait vizsgálva tesszük próbára: összesítettük a 2000 óta bekövetkezett kormányváltások számát a kelet-közép-európai térség 11 tagországában, illetve kiszámoltuk, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében a 2009-ben az EU27-átlagtól mért százalékpontos különbségnek 2020-ra hány százalékát sikerült behozniuk ezeknek az országoknak.

Erről most nem írunk részletesen, a régió országai felzárkózási teljesítményeinek áttekintéséhez érdemes ezt a cikket elolvasni:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA pénzbőség még ahhoz sem elég, hogy az uniós átlaghoz felzárkózzunk, nemhogy AusztriáhozAz előző évtized rekord uniós forrásbeáramlása és támogató pénzügyi feltételei mellett is csak középszerű a magyar felzárkózási teljesítmény a régióban.

A kormányváltások száma Magyarországot nézve valóban kivételes stabilitásról árulkodik, a vizsgált két évtized során mindössze négy alkalommal került sor az országirányítás leváltására. Ráadásul ezek közül csak kettő volt klasszikus kormányváltás (2002 és 2010), míg a másik két alkalommal (2004, 2009) változott ugyan a miniszterelnök személye, a számára a parlamenti többséget biztosító politikai erők összetétele azonban nem. Mivel ezek nagyon nem ugyanolyan típusú helyzetek, érdemes őket a számításnál is megkülönböztetni – erre a kemény és a puha kormányváltás kifejezéseket használtuk.*Kemény kormányváltásnak azt tekintettük, amikor változik a miniszterelnök személye és a kormányzóképességet biztosító párt/pártok is.
Puha kormányváltásként azt vettük számba, amikor vagy a miniszterelnök, vagy a mögötte lévő kormányzó párt/pártok változnak, de ha a fő párt megmarad és csak a koalíció változik, akkor nem számít puha kormányváltásnak sem. (Amennyiben a miniszterelnök személye nem változik.) Erre példa idehaza a 2004-es Medgyessy-Gyurcsány és a 2009-es Gyurcsány-Bajnai váltás. Azt is puha váltásnak soroltuk be, amikor 2002-ben Csehországban változott a miniszterelnök, és kisebbségi után koalíciós kormány alakult, de a szociáldemokrata párt maradt a fő kormányzó erő.
Hogy ne vigyék félre a számítást, teljesen figyelmen kívül hagytuk az olyan intermezzókat, mint hogy Romániában Nicolae Ciuca 16 napig volt ügyvezető miniszterelnök tavaly decemberben, és erre a sorsa jutott a cseh Mirek Topolanek 2006 őszén alig több mint egy hónapig létező első kormánya is.
(A részletes magyarázatot lásd a csillagra kattintva.)

A rangsor másik oldalán a tizenegy kormányváltáson átesett Románia áll – a keleti szomszédunknál tehát átlagosan kevesebb, mint kétévente cserélődött a kabinet. Ráadásul idén ez az átlag tovább csökken, hiszen továbbra is kifejezetten mozgalmas a román belpolitika, jelenleg is ügyvivő kormány irányítja a szomszédos országot. A 2021-es változásokkal azonban nem számoltunk, hiszen az idei gazdasági adatokat még nem tudjuk figyelembe venni a számolásnál.

A felzárkózást tekintve azonban mindkét ország a középmezőnyben helyezkedik el, a lemaradásából leginkább Litvánia, Észtország és Csehország tudott lefaragni az elmúlt tíz évben, a legkevésbé pedig Bulgária és Horvátország, illetve Szlovákia az uniós átlagtól távolodó pályára került.

Akkor sem látszik érdemi összefüggés a politikai stabilitás – azaz a kormányváltások hiánya – és a felzárkózás között, ha megkülönböztetjük a kemény és puha kormányváltásokat. Sőt, az ábrán látottak inkább arra utalnak, hogy a konvergencia szempontjából előnyös is lehet, ha gyakrabban váltják egymást a hatalom élén a politikusok. A régió múltját és jelenét ismerve ennek az egyik oka talán az lehet, hogy ilyen körülmények között nem tud egyetlen érdekcsoport rátelepedni a gazdaság nagy részére, magához szívva az erőforrások meghatározó hányadát.

Az eredmény a kérdéssel kapcsolatos kutatások tükrében kevéssé meglepő, a közgazdászok körében ugyanis nem alakult ki egyértelmű álláspont a kormányváltások gyakorisága és a gazdasági teljesítőképesség kapcsolatát illetően. Sőt, az oksági kapcsolatok sem tiszták: egy feladatát jól végző kormány ugyan kedvező gazdasági körülményeket teremthet, ezzel megszerezve a választók bizalmát, de ha kormányzati hatáskörön kívül álló tényezők miatt alakul jól egy ország gazdasági helyzete, akkor az ugyanúgy a regnáló politikai erők malmára hajthatja a vizet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyira lassú a magyar növekedés, hogy belátható időn belül Románia is előzhetHa a 2011-2017-es növekedést vesszük alapul, akkor egy évtized múlva előzhet Románia, Ausztriát pedig évszázados, talán évezredes időtávon érjük csak be.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet felzárkózás gazdasági mutatók gazdasági növekedés politikai stabilitás uniós tagállamok Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2025. március 31. 12:18 Adat

Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál

Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.

Hajdu Miklós
2025. március 28. 13:29 Adat

Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar

Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.

Vámosi Ágoston
2025. március 28. 11:29 Adat, Közélet

Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír

Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 05:58 Vállalat

Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt

Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.