Az unióban élők 81 százaléka helyesli, hogy az EU csak azon tagállamoknak folyósítson támogatásokat, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiság és a demokrácia alapelveit. Az elgondolást erős támogatás övezi szerte az unióban, még Magyarországon és Lengyelországban is, ahol a kormányok élesen ellenzik a joguralomhoz kötött kifizetéseket, derül ki az augusztus végén lebonyolított Eurobarometer felmérésből – igaz, amint az alábbi térképen látszik, az uniós átlagtól jellemzően néhány százalékponttal elmarad az egyetértők aránya a kelet-közép-európai térségben.
Hasonlóan sokan – uniószerte a lakosság 85 százaléka – tartják fontosnak továbbá, hogy az unió hangsúlyt fektessen a demokráciára, az emberi jogokra és a joguralomra – vagyis a szervezet alapértékeire – a nemzetközi kapcsolataiban. E gondolatok főleg az idősebbek, illetve az iskolázottabbak körében népszerűek, de az összes korosztályban és képzettségi kategóriában többségben vannak a velük egyetértők.
Jóval megosztottabb az uniós lakosság véleménye az EU válságkezelési csomagjával kapcsolatban. A megkérdezettek hatvan százaléka gondolta úgy, hogy a Next Generation EU néven bevezetett helyreállítási terv segítséget jelent az országának a pandémia okozta társadalmi és gazdasági károk elhárításában, a jövőbeli kihívásokra való felkészülésben pedig a válaszadók 59 százaléka szerint járul hozzá a program. A magyarok az uniós átlaghoz képest valamivel elégedettebbnek bizonyulnak az intézkedésekkel, 64 százalékuk véli úgy, hogy ezek segítenek a járvány okozta és a jövőbeli kihívások legyűrésében is.
Az uniós válságkezeléssel szemben zömmel a tőlünk nyugatabbra fekvő államok kritikusabbak, amint a fenti térképen is látszik. Demográfiai szempontból azonban ismét megállapítható, hogy az iskolázottabb csoportok pozitívabban vélekednek a 800 milliárd eurós csomagról, mint a képzetlenebb rétegek.
Abban már többnyire kétkednek az uniós állampolgárok, hogy az országaikban felelős módon költik majd el a helyreállítási alapból származó forrásokat: mindössze 44 százalékuk bízik abban, hogy nemzeti kormánya megfelelően gazdálkodik majd a támogatásokkal. A bizalmatlanság különösen jellemző Magyarországon és a környező országokban, a magyaroknak mindössze 28 százaléka szerint lehet bízni abban, hogy kormány helyesen használja a helyreállítási pénzeket, de Szlovákiában és Szlovéniában még ennél is alacsonyabb az országuk vezetése iránt bizalmat kinyilvánítók aránya.
Adat
Fontos