Nagyon nagy mértékben megugrott az általános iskolákban az első osztályosok száma 2020-ban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az elmúlt években jellemzően 90-95 ezer között alakult a beiskolázott kisgyerekek száma Magyarországon, tavaly azonban meghaladta a 103 ezret. Az elmúlt 16 évben ennél egyetlen egyszer kezdte meg több gyerek az általános iskolát, és a kiugró adatot akkor is hasonló okok magyarázták, mint most.
Egy döntés evolúciója: szülő-pedagógus-hivatal
Az elsősök számának hirtelen emelkedésének ugyanis véletlenül sem a gyerekszám növekedése az oka, hanem az, hogy a kormányzat ismét változtatott az iskolaérettség megállapításának szabályozásán. Legutóbb ilyen lépésre 2013-ban került sor. Ezt megelőzően a szülő dönthetett arról, hogy iskolába adja-e a hatodik életévét betöltött gyermekét, vagy még egy évig óvodában tartja. Nyolc éve a kormány ezen úgy változtatott, hogy az iskolaérettségről már nem a szülők, hanem az óvoda vezetője dönthetett, vitás esetben pedig egy nevelési tanácsadó véleményét kellett kikérni.
Akkor ez az elsősök számának 8-10 ezres megugrásához vezetett: míg a megelőző években jellemzően 97-100 ezer gyerek kezdte meg az általános iskolát, 2013-ban több mint 107 ezer. Ez azonban csak egyszeri hatás volt: abban az évben a korábban visszatartottak mellett az adott évfolyamból is több gyerek ment el az óvodákból. A következő években azonban épp ezért már sokkal kevesebb visszatartott kisgyerek volt, így a beiskolázások éves száma visszaállt a korábbi szintre, sőt egy idő után az alá csökkent.
Két éve aztán a kormány úgy határozott, hogy ismét csavar egyet a szabályon, és
az iskolaérettségről való döntés jogát elveszi az óvodapedagógusoktól is, és átadja azt az Oktatási Hivatalnak,
amelyhez a szülőnek kell írásbeli kérvényt benyújtania, ha óvodában tartaná a gyermekét. Az intézkedést rengeteg kritika érte, mivel míg korábban a gyerekeket ismerő óvónők ítélték meg, hogy alkalmas-e a gyerek az iskola megkezdésére, addig most a gyermek ismerete nélkül, papírok alapján egy hivatal dönt, amely ráadásul csak az általa szükségesnek vélt esetekben kér szakszolgálati vizsgálatot.
Mindenesetre az új szabályozásnak épp olyan hatása lett, mint a 2013-asnak, sőt ezúttal még az akkorinál is nagyobb mértékben ugrott meg az elsősök száma. Tavaly hetedével több gyerek ment iskolába, mint az előző három év átlagában. Ez az általános iskolások összesített számát is megdobta, miközben az óvodásoké látványosan csökkent.
Szerencsétlen időzítés
Az időzítés valószínűleg nem is lehetett volna rosszabb. A járványhelyzet a bizonytalanság és a digitális oktatás miatt a diákokat általában is különösen rosszul érintette, de a legnagyobb nehézséget valószínűleg a végzősök, illetve az iskolát kezdők számára okozta. Az elsősöknél az alapozó évet kellett március-áprilisban öt hétre megszakítani, ami önmagában sem szerencsés, de az olyan kisgyerekek számára, akiket fejlettségük alapján a pedagógusaik még óvodában tartottak volna – és csak egy jogszabály, illetve egy hivatal döntése miatt kényszerültek iskolába -, különösen rossz.
Arról nem is beszélve, hogy ezzel párhuzamosan az évek óta egyre súlyosabb pedagógushiány sem enyhült. Még a KSH adatai is azt mutatják, hogy az évezred eleje óta egyszer sem volt annyira alacsony a pedagógusok száma Magyarországon, mint az előző tanévben, és az általános iskolákban is kevesebb tanár dolgozott tavaly, mint 2013 óta bármikor. Ennek megfelelően az egy pedagógusra jutó tanulók száma is tovább emelkedett.
Ráadásul szakértők szerint a statisztikai hivatal adatai módszertani okok miatt nem is mutatnak valós képet, és akadnak olyan tantárgyak, amelyeknél különösen nagy a gond. Képességfejlesztő és természettudományi tárgyakat oktató tanárból már 2018-ban az általános iskolák harmadában hiány volt, de akadtak problémák a matematika-, idegen nyelv- és informatikaoktatással is. Emiatt egyre többször tartanak órákat olyan tanárok, akiknek nem is arra szól a végzettségük.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
