A hivatalosan ma kezdődő tokiói olimpiára érkező szurkolóknak normális esetben már el kellett volna árasztaniuk a szuvenírboltokat, de mivel a koronavírus-járvány miatt nézők nélkül rendezik meg a játékokat, a forgalom csak töredéke a reméltnek.
A járvány nyilván speciálisan kedvezőtlen feltételeket teremtett, így az olimpia megrendezésére költött összegek megtérülése már nem is igen kerülhet szóba, de előtte sem volt egyértelmű a pozitív mérleg. Persze arra a végül visszavont budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatos vitákból is emlékezhetünk, hogy meglehetősen kreatívan lehet bizonyos tételekkel számolni, így a pártolóknak és az ellenzőknek is van mibe kapaszkodniuk. Az valószínűleg hungarikumnak számít, hogy a sportlétesítmények olimpia nélkül is megépülnek, de a közlekedési infrastruktúra esetében ez gyakran tényleg világszerte igaz, legfeljebb előrébb kell hozni bizonyos fejlesztéseket.
Az eredeti költségtervek túllépése pedig teljesen általános a rendező városokban. Az Oxfordi Egyetem Economist által idézett tanulmánya szerint ennek mértéke 1960 óta átlagosan 172 százalék (bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt vitatja). Tokió esetében még rosszabb a helyzet, a dollárban eredetileg (2013-ban) 7,5 milliárdos büdzsé 2019-ben hivatalosan is már 12,6 milliárdnál járt, egy átfogó audit szerint azonban valójában a kétszeresénél. Ehhez jönnek hozzá a koronavírus elleni védekezés 2,8 milliárd dolláros költségei.
A tokiói önkormányzat 2017-es számításai szerint az olimpia összesen 127 milliárd dolláros pluszkeresletet generált volna a gazdaságban, de ez részben erősen vitatható (az olimpiai beruházások helyett megvalósulhattak volna mások), a turizmushoz kapcsolódó bevételek pedig teljesen kiesnek.
A megtérülés legnagyobb része elméletileg olyan hosszú távú, nehezen számszerűsíthető hatásokhoz kapcsolódik, mint a város nagyobb hírnevének köszönhető idegenforgalom, valamint a megépült infrastruktúra használata. Az Economist által megkérdezett japán elemzők szerint azonban ezek erősen túlbecsültek, bár a korábban szállodai kapacitáshiánnyal küzdő Tokióban valóban jól jöhetnek hosszabb távon az új hotelek.
Összességében azonban biztosan nem Tokió fogja meghozni új városok kedvét a pályázáshoz. Három év múlva Párizs lesz a házigazda, 2028-ban Los Angeles, a napokban pedig az is eldőlt, hogy 2032-ben Brisbane. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság legalább abban reménykedhet, hogy mire a 2036-os olimpia helyszínéről kell dönteni, a koronavírus-járvány már csak egy rossz emlék lesz.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
