A hivatalosan ma kezdődő tokiói olimpiára érkező szurkolóknak normális esetben már el kellett volna árasztaniuk a szuvenírboltokat, de mivel a koronavírus-járvány miatt nézők nélkül rendezik meg a játékokat, a forgalom csak töredéke a reméltnek.
A járvány nyilván speciálisan kedvezőtlen feltételeket teremtett, így az olimpia megrendezésére költött összegek megtérülése már nem is igen kerülhet szóba, de előtte sem volt egyértelmű a pozitív mérleg. Persze arra a végül visszavont budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatos vitákból is emlékezhetünk, hogy meglehetősen kreatívan lehet bizonyos tételekkel számolni, így a pártolóknak és az ellenzőknek is van mibe kapaszkodniuk. Az valószínűleg hungarikumnak számít, hogy a sportlétesítmények olimpia nélkül is megépülnek, de a közlekedési infrastruktúra esetében ez gyakran tényleg világszerte igaz, legfeljebb előrébb kell hozni bizonyos fejlesztéseket.
Az eredeti költségtervek túllépése pedig teljesen általános a rendező városokban. Az Oxfordi Egyetem Economist által idézett tanulmánya szerint ennek mértéke 1960 óta átlagosan 172 százalék (bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt vitatja). Tokió esetében még rosszabb a helyzet, a dollárban eredetileg (2013-ban) 7,5 milliárdos büdzsé 2019-ben hivatalosan is már 12,6 milliárdnál járt, egy átfogó audit szerint azonban valójában a kétszeresénél. Ehhez jönnek hozzá a koronavírus elleni védekezés 2,8 milliárd dolláros költségei.
A tokiói önkormányzat 2017-es számításai szerint az olimpia összesen 127 milliárd dolláros pluszkeresletet generált volna a gazdaságban, de ez részben erősen vitatható (az olimpiai beruházások helyett megvalósulhattak volna mások), a turizmushoz kapcsolódó bevételek pedig teljesen kiesnek.
A megtérülés legnagyobb része elméletileg olyan hosszú távú, nehezen számszerűsíthető hatásokhoz kapcsolódik, mint a város nagyobb hírnevének köszönhető idegenforgalom, valamint a megépült infrastruktúra használata. Az Economist által megkérdezett japán elemzők szerint azonban ezek erősen túlbecsültek, bár a korábban szállodai kapacitáshiánnyal küzdő Tokióban valóban jól jöhetnek hosszabb távon az új hotelek.
Összességében azonban biztosan nem Tokió fogja meghozni új városok kedvét a pályázáshoz. Három év múlva Párizs lesz a házigazda, 2028-ban Los Angeles, a napokban pedig az is eldőlt, hogy 2032-ben Brisbane. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság legalább abban reménykedhet, hogy mire a 2036-os olimpia helyszínéről kell dönteni, a koronavírus-járvány már csak egy rossz emlék lesz.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
