Egyáltalán nem roppantotta meg a hazai építőipar legnagyobb szereplőit a járvány, illetve az annak nyomán hozott intézkedések. Miközben az ágazat egészében látványosan visszaestek a megrendelések, és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek. A kormányközeli cégek pedig még növekedni is tudtak, sőt, soha nem látott hatékonysággal soha nem látott profitot termeltek.
Bár az építőipart elsősorban nem közvetlenül érintette a pandémia és a járvány miatti számos korlátozás, a szektor teljesítménye a hivatalos statisztikák szerint 2020 nagy részében így is jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezért döntöttünk úgy, hogy a nemrégiben közzétett éves beszámolók alapján megnézzük, hogyan vészelték át 2020-at a szektor legnagyobb szereplői.*A járvány által leginkább érintett iparágak vezető cégeinek teljesítményével több cikkben foglalkozunk. A mozikat üzemeltető vállalatokról korábban már írtunk, a jövőben pedig további ágazatok 2020-as teljesítményét is megvizsgáljuk.
Az elemzés határát 15 milliárd forintos árbevételnél húztuk meg. Tavaly összesen 45 olyan vállalat volt, amelynek forgalma meghaladta ezt a szintet*Azok közül, amelyek már közzétették az éves beszámolójukat.. A 45 cégből épp egy tucatnyi van külföldi tulajdonban, a többi magyar.
Az elemzéshez azonban a magyar kört két csoportra osztottuk: a kormányközeli, NER-cégekre, illetve azokra, amelyeknek nincs egyértelmű kötődése a hatalmon lévő politikai elithez. Persze a két csoport között nincs teljesen éles határvonal: a másodikba sorolt cégek között is rengeteg olyan van, amely üzletek révén így vagy úgy kötődik a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez.
Ahogy korábban írtunk róla, még a nem egyértelműen kormányközeli építőipari vállalatok között is szép számmal akadnak például olyanok, amelyek támogatják a felcsúti, vagy az eszéki focicsapatot. Ilyen a Szabadics Zrt, az Euroaszfalt, az A-Híd vagy éppen a Bayer Construct, sőt a felcsúti Puskás Akadémia szponzorfalán a nemzetközi cégek közül is feltűnik kettő, a Strabag és a Swietelsky. Emellett elég elterjedt gyakorlat, hogy valamely NER-vállalat egy nem egyértelműen kormányközeli céggel közösen indul egy állami tenderen. A Mészáros és Mészáros Kft. például előszeretettel dolgozik együtt az Euroaszfalttal és a Vabekóval. Az is elég jól látszik, hogy esetenként már ezek az együttműködések is elég gyors növekedést tesznek lehetővé az érintett vállalatoknak.
Ennek ellenére ezeket a vállalatokat nem kormányközeli csoportba soroltuk, így tulajdonosi struktúra szerint a 45 cég között 12 külföldi, 17 NER, és 16 egyéb magyar tulajdonú vállalat lett.
A vizsgált cégek együttes árbevétele 2020-ban 1791 milliárd forint volt. Ez egy hajszállal kevesebb az egy évvel korábbinál, de így is majdnem duplája a 2017-esnek, ami elég jól mutatja a fejlődés dinamikáját, illetve a piac fokozatos koncentrálódását, hiszen a teljes ágazat ilyen ütemben nem bővült.
A járvány nyomán kialakult visszaesésből tehát a bevételi számokon még látszik valami, ám a nyereségben már semmi. A 45 cégből egy sem volt veszteséges, együttesen pedig majdnem 170 milliárdos adózott eredményt hoztak össze. Itt ugyanakkor már nagyon jól megmutatkozik az egyes csoportok közötti különbség. A 15 legnagyobb nyereséget elérő vállalatból tíz volt egyértelműen kormányközeli, közülük öt részben vagy egészben Mészáros Lőrinc családjának tulajdonában van, további három pedig a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa, a Szijjártó Pétert is jachtoztató Szíjj László vállalata.
Már ez is elég sokat elmond az építőiparon belüli jövedelemeloszlásról, de még ennél is látványosabb a NER-es cégek fokozatos térnyerése, ha nem csak a 2020-as eredményeket vizsgáljuk. Hat éve a legnagyobb cégek árbevételén belül 40 százalék volt a jelenleg kormányközeli tulajdonban lévők részesedése, tavaly viszont már több mint 50. A profitból pedig még nagyobb hányad jut nekik: 2020-ban a 45 vezető építőipari vállalat együttes nyereségének kétharmada valamely NER-vállalat tulajdonosát gazdagította.
Ilyen jelentős piacrész mellett azt gondolhatnánk, hogy ebben a vállalati körben a NER-es építőipari cégek sokkal több alkalmazottat foglalkoztatnak mint a külföldiek vagy a nem kormányközeli magyar társaságok. Erről azonban szó sincs. A három csoportnál szinte pontosan megegyezik az alkalmazottak száma, ami azt jelenti, hogy a NER-cégek egy-egy alkalmazottja sokkal magasabb bevételt és nyereséget képes termelni, mint a konkurens vállalatok munkatársai.
Pedig a legnagyobbak amúgy is hatékonyabbak az iparági átlagnál. A teljes szektorra sajnos csak 2018-ig vannak egyelőre adatok, ez alapján azonban abban az évben az építőiparban egy alkalmazottra átlagosan 34,6 millió forintnyi árbevétel jutott. Ugyanez a vezető cégeknél 155 millió forint volt, a vezető kormányközeli vállalatoknál pedig 234 millió. Azóta ráadásul valószínűleg tovább nyílt az olló, hiszen a legnagyobb cégek a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére is növelni tudták hatékonyságukat.
A nyereség pedig még látványosabban a kormányközeli cégeknél összpontosul. Náluk egy alkalmazott átlagosan majdnem 31 milliós profitot termel, míg a külföldi tulajdonban lévő (és egyébként számos okból elvileg hatékonyabb) vállalatoknál csak 6,9-et, a nem NER-es hazai társaságoknál pedig 9,1-et.
A közelmúlt abszolút rekordere Mészáros Lőrinc birodalmának egyik alappillére, a Mészáros és Mészáros Kft. volt, amelynél az elmúlt két évben 900 milliós bevétel és 120 millió forintot meghaladó nyereség jutott minden egyes alkalmazottra.
Adat
Fontos