A magyarok lakhatási költségei nőttek a leginkább az unióban a 2015 előtti tíz évben
A 2015 előtti egy évtizedben az egész Európai Unióban Magyarországon nőttek a lakosság lakhatási célú kiadásai a teljes fogyasztásukhoz képest – többek között ez is kiderül a Luxembourg Income Study nevű nonprofit kutatóintézet júniusban megjelent Inequality Matters című kiadványának egyik tanulmányából.
A teljes népességre vonatkozó adatokból kiderül, hogy Magyarországon 2005 és 2015 között a lakhatási kiadások 16 százalékponttal, 24-ről 40 százalékra emelkedtek, az alacsony jövedelmű háztartások esetében pedig még ennél is jelentősebben, 18 százalékponttal nőttek, 31-ről 49 százalékra emelkedtek. A visegrádi országokat és az EU-átlagot összehasonlítva az egész lakosság esetében az látszik, hogy amíg Magyarországon a lakhatásai kiadások rovására csökkent a többi kiadási tétel, a többi országban nagyobb volt a szórás a tételek relatív súlyának változásában.
Bár a tanulmányban használt adatok 2015-ösek, Magyarországon éppen ebben az évben indult be a lakásárak jelentősebb emelkedése, ami a 2010-es években a harmadik legnagyobb drágulást eredményezte az egész EU-ban.
Lorena Zardo Trindade tanulmánya a lakhatásra fordított kiadások országok közti különbségeiről éppen azt emeli ki, hogy miközben ebben alapvetően nincsenek nagy eltérések az országok között, a máltaiak nagyjából feleannyit költenek lakhatásra, mint a magyarok. Az alábbi ábrán a visegrádi országok közti különbségeket ábrázoltuk a tanulmány alapján. A lakhatási kiadások relatív nagyságán kívül az is érdekes az ábrán, hogy a magyar kiadásokon belül kisebb volt a kultúrára és rekreációra költött jövedelem aránya.
Utóbbiban egyébként a tanulmány szerint jelentős különbségek vannak az EU-n belül: míg a svédek és az osztrákok például nagyjából a jövedelmük ötödét költötték 2015-ben ilyesmire, Romániában és Bulgáriában ugyanez az arány kevesebb, mint 4 százalék volt.
Általánosságban az látszik egyébként, hogy minél gazdagabb egy ország, a lakosai annál nagyobb arányban tudnak az alapvető tételeken kívül másra, tehát például nem élelmiszerre, (nem alkoholos) italra vagy lakhatásra költeni. Romániában, Bulgáriában, Görögországban, és a balti államokban emiatt például a lakosság kiadásainak jelentősebb részét fordítja ilyen kiadásokra, miközben a finnek és a dánok fele annyit költenek arányaiban élelmiszerre, mint a románok vagy a bolgárok.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
