Ha különböző fejlettségű országok egy olyan gazdasági blokkba kerülnek, ahol többé-kevésbé azonos játékszabályok vonatkoznak mindenkire, akkor alaphelyzetben azt várnánk, hogy hosszú távon egyre kisebb legyen a különbség közöttük. Ilyen konvergenciára van is történelmi példa, ez történt például a dél-európai országokkal és Írországgal az Európai Unióba való belépésük után: rengeteg tőke talált utat ezekbe az országokba, a bérek és az életszínvonal is évtizedes időtávon, tartósan emelkedett.
De a valóságban persze nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen nem csak közgazdaságtani törvényszerűségek mozgatják az egyes gazdaságok pályáját, és ha jobban megnézzük az egyes országokat, az is kiderül, hogy nem minden régió vagy jövedelmi réteg jár ugyanolyan jól vagy rosszul. Magyarországon például – minden sokat emlegetett béremelkedés dacára – a társadalom szegényebb háromnegyede egyáltalán nem zárkózott fel Európában az utóbbi tíz évben, írtuk legutóbb.
Érdemes megnézni szélesebben is, hogy az utóbbi tíz évben hogyan rendeződött át Európa alsó fele. Ha az Európai Uniót nem elkülönülő országok csoportjaként fogjuk fel, ahol egymással hasonlítgatjuk össze az egyes tagállamokat, hanem egy nagy társadalomnak, akkor új képet kapunk a kontinens belső rétegződéséről. Ehhez készítettünk egy adatbázist, aminek segítségével egymással összemérhetővé tettük az európai országok egy-egy jövedelmi szeletét, ennek módszeréről bővebben a cikk végén lehet olvasni.
Most azt nézzük meg, hogy hogyan alakult a szegényebb európai országok különböző jövedelmi rétegeinek Európán belüli helyzete az utóbbi tíz évben.
A kétezres évek közepe óta csatlakozott keleti országok általában mutattak némi felzárkózást. De mint az ábrán is látszik, ez a gazdagabb rétegeknél lényegesen markánsabb volt: a 80. és a 95. százaléknál lévők a legtöbb visegrádi és délkeleti EU-tagnál is sokat előztek az európai jövedelem-eloszláson belül.
Két ország esete különösen érdekes. Az egyik Románia, ahol 2017-től kezdve óriási ugrásban lépett előre a háztartási jövedelem. Minél magasabbra megyünk a jövedelmi skálán, annál nagyobb mértékben volt elég ez a gyarapodás az EU-n belüli helyzet javítására, a román 95. százalék például két év alatt az európai 33. százalékról az 53. százalékra repült fel.*Ebben nem csak a gazdasági növekedés vagy a termelékenység javulása, hanem a jövedelmek fehéredése is szerepet játszhatott. A másik érdekes ország pedig Szlovákia, ahol a gazdaság 2016-tól tapasztalt lassulása a háztartási jövedelem csökkenéséhez, illetve stagnálásához vezetett, ami miatt az ország pozíciói Európán belül jelentősen visszaestek. Azért annyira még nem, hogy (a jóval korábban lehagyott) Magyarország szintjére essenek vissza ebben a mutatóban – kivéve az ábrán jelölt leggazdagabb jövedelmi percentilist, ahol a magyaroknak sikerült szorosan visszaelőzni az északi szomszédot.
Látványos azonban, hogy a keletiek viszonylagos gyarapodása még mindig messze nem vezetett oda, hogy felzárkózásról beszélhessünk. A szegényebb rétegek ugyan kevésbé haladtak felfelé az európai jövedelemeloszlásban, de mivel – a kisebb jövedelmi egyenlőtlenségek miatt – jobb relatív pozícióból indultak, ezért itt állnak a legközelebb az európai átlaghoz. Csehország 33. jövedelmi percentilise például az európai 29. százaléknál járt 2019-ben folyamatos javulás után, és Lengyelország is jelentősen előrelépett ezen a jövedelmi szinten. Szlovákia, Bulgária és Magyarország viszont semennyit nem zárkózott a saját társadalmi szegényebb részében, Romániában pedig hiába nő a szegények jövedelme, még mindig ők vannak többségben az EU jövedelmi ranglétra legalján.
A társadalom közepén lévők viszont továbbra is nagyon messze vannak az európai mediántól. Aztán felfelé haladva egyre csökken a különbség a megfelelő európai szinttől, de csak a jövedelmi eloszlás legtetején közelíti meg egymást a két vonal.
Akkor kik voltak azok, akiket megelőztek a keleti és délkeleti tagállamok? Elsősorban az EU mediterrán tagállamai, ahol a 2010-es éveket meghatározó euróválság mély sebeket okozott a gazdaságban. Az extrém megszorításokra kényszerülő, összeomló gazdaságú Görögország például legalább két súlycsoporttal alacsonyabbra került hirtelen az évtized elején, nagyjából Magyarország fölé és Lengyelország alá, és ebből a pofonból azóta sem tudott felkelni.
De az együttesen több mint százmilliós lakosságú Olaszország és Spanyolország jövedelmi rétegeinek EU-s helyezésén is egy folyamatos lecsúszás figyelhető meg. Továbbra is ez a két ország van a közelebb az európai eloszlás közepéhez, de már inkább alulról érintik ezt a képzeletbeli vonalat, és nagy lakosságuknál fogva ez a változás nagy következményekkel jár.
A keleti országok tehát a leginkább görögöket, illetve olaszokat és spanyolokat előztek meg. Utóbbiak közül nem azokat, akikkel egy jövedelmi szinten lennének:
a legmagasabb jövedelmű magyar rétegek például az olasz és a spanyol eloszlás közepénél lévőknél kerültek előbbre.
Módszertan
Az európai jövedelmi rangsorral kapcsolatos számítások az EU-SILC adatfelvételnek az Eurostat által közölt adatain alapulnak. Az uniós statisztikai hivatal adattábláiból kiderül, hogy az európai országok egyes jövedelmi rétegeibe tartozók mennyi pénzből élnek*A jövedelmi percentiliseket jellemző adattáblán országonként megvizsgáltuk az egyes jövedelmi decilisek, kvartilisek, illetve az első és az utolsó előtti öt percentilis felső határait PPS-ben, azaz vásárlóerő-egységben kifejezve. Az Eurostat által megadott percentilisek várható jövedelmét e felső határnak és a megelőző közölt percentilis felső határának számtani közepével becsültük meg. A következő lépésben minden uniós ország esetében megbecsültük a jövedelmet azokban a közbeeső percentilisekben is, amelyekről az Eurostat nem közöl adatokat.
Egy képzeletbeli jövedelmi számegyenesen az előbb leírtak szerint már megbecsült jövedelmű percentilisekre vonatkozó becsléseink közötti intervallumot osztottuk fel a közbeeső, még ismeretlen percentilisek számának megfelelő, egyenlő hosszúságú részre. Majd az e szakaszok közötti küszöbértékeket vettük a kérdéses percentiliseket jellemző jövedelmi értékként.
Ezek után kiszámoltuk, hogy hány fő esik egy-egy jövedelmi percentilisbe. Végül pedig sorba állítottuk az uniós országok lakosait a jövedelmük alapján, amit a percentilisenként becsült jövedelemértékek szerint állapítottunk meg. Ezen a ponton azzal az egyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogy a lakosság túlnyomó része magánháztartásokban él, ugyanis a jövedelemadatok az itt élő személyekre vonatkoznak. a háztartások egy főre jutó éves bevételei alapján, a juttatások, hozzájárulások és adók levonása után. Az Eurostat a statisztikákat az adatgyűjtéshez képest egyéves csúszással közli, tehát az egyes időszakokra vonatkozó értékek valójában az egy évvel korábbi állapotot írják le.
A jövedelmi felméréseket számos módszertani kihívás övezi, különösen a legszélsőségesebb csoportok megfigyelése okoz problémákat. A nehézségek és kezelésük ráadásul országonként eltérők, ami körültekintést igényel a nemzetközi összehasonlításoknál. Ugyanakkor feltételezvén, hogy ezek a különbségek állandók, az időbeli változások az országok jövedelmi szeleteinek egymáshoz képesti pozíciójában az EU-SILC adatok alapján jól érzékeltethetik, ha az európai rangsorban feljebb vagy lejjebb lép egy-egy réteg az évek során. Fontosnak tartjuk, hogy – még ha jelentős bizonytalanságok is kapcsolódnak a jövedelemstatisztikákhoz – az elmúlt évek magyarországi folyamatait nemzetközi kontextusban értékeljük olyan adatok alapján, amelyeket végül is az azt övező élénk szakmai vita ellenére az Eurostat nyilvánosságra hoz.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
