Tavaly év végétől kezdve teljesen lerohanta a lakosság a háztartási napelemes rendszerek kivitelezésével foglalkozó szolgáltatókat. Ekkor vált hivatalossá ugyanis, hogy aki napelemeket szerel a házára, az 2021 második felétől már csak a jelenlegitől eltérő, sokak által kedvezőtlenebbnek tartott feltételekkel számolhat. Mivel a napelemes rendszerek telepítéséhez hosszabb átfutási idők kellenek, a tavaly bejelentett szabálymódosításnak 2020 utolsó negyedévében még elvileg csak korlátozott hatása lehetett, ám így is három éve nem látott szintre gyorsult a piac amúgy sem lassú növekedése. Az idei első negyedévben aztán teljes őrület tört ki a szektorban, és azok a megrendelők, akik későn eszméltek, jó eséllyel le is csúsztak a kedvezőbbnek tartott feltételekről.
A napelemes háztartási kiserőművek piaca már az elmúlt években is nagyon dinamikusan bővült. Miközben 2011-ben még ezer ilyen sem volt az országban, tavaly év végén már a 90 ezret közelítette a számuk úgy, hogy egy rövid megtorpanás kivételével évről évre egyre több napelemes rendszert helyeztek üzembe. Az elmúlt nagyjából három évben szinte minden negyedévben 30-80 százalékkal magasabb volt az átadott kiserőművek száma, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt időszakban azonban még ehhez képest is sikerült szintet ugrani.
Ahogy korábban is írtunk róla, a rohamnak alapvetően két fő oka van:
A változást sokan azért tartják kedvezőtlennek, mert az eddigi elszámolásban, vagyis a szaldóban a fogyasztónak csak annyit kellett fizetni az áramért, amennyivel egy év alatt a napelemes rendszerének termelésénél többet fogyasztott el. A bruttó elszámolásnál azonban elválik a termelés és a fogyasztás számolása, a szolgáltató megveszi a fogyasztótól a napelem által termelt, de éppen fel nem használt áramot, a fogyasztó pedig megveszi a szolgáltatótól az áramot akkor, amikor a napeleme éppen nem termel.
A szaldóban a szolgáltató és az ügyfél által fizetett ár ugyanakkora, a bruttó elszámolásnál viszont egész biztosan nem lesz ugyanannyi. A pontos szabályozás ugyan még nem ismert, de az eddig felmerült lehetőségek alapján korábban úgy számoltunk, hogy
a bruttó elszámolás a szaldóhoz képest körülbelül 30-40 százalékkal kisebb megtakarítást eredményezhet a háztartás áramköltségében.
A probléma tehát az, hogy aki szaldóval szeretne szerződni, és még állami támogatást is szeretne igénybe venni, annak június 30-ig be kell fejeznie a kivitelezést. Június 30. után pedig az a választási lehetőség marad, hogy a háztartás
Nem kizárt, hogy a maximum 50 százalékos állami támogatással sem rossz biznisz egy ilyen rendszer telepítése, ha pedig nem lehet kihozni a projektből az 50 százalékot, akkor 2023 végéig (a fenti 1. pont szerint) támogatás nélkül még szaldóban lehet maradni.
Az azonban biztos, hogy a támogatás-szaldó kombináció bő egy hónap múlva megszűnik, és ehhez képest jelentőset bukik az, aki csak június vége után fejezi be az otthoni napelemes rendszerének telepítését.
Ezeket a megfontolásokat már hónapok óta tudhatják azok, akik korábban is gondolkodtak napelem telepítésben, és valószínűleg ezért kezdtek bele sokan olyanok is a beruházásba, akik korábban esetleg halogatták azt.
A megrendeléstől a telepítésig eljutni persze időigényes, vagyis a szabályváltozások bejelentésének komoly érdemi hatása 2020 utolsó negyedévére nem igazán lehetett, ám ennek ellenére is már akkor megindult a roham. Ez valószínűleg nem független attól, hogy a várható változásokról a piacon egy ideje már terjedtek pletykák, vagyis sejteni lehetett, hogy mi következik 2021-ben.
Mindenesetre tavaly október és december között már 82 százalékkal több napelemes rendszert építettek be, mint 2019 hasonló időszakában.
Ráadásul ezeknek a kiserőműveknek az átlagos teljesítménye is nőtt, így kapacitásban még nagyobb volt a növekedés, a 115 százalékot is meghaladta. Ennél gyorsabban utoljára csak 2018 elején bővült a piac, de akkor ez még számszerűleg csak negyedannyi napelemes rendszert jelentett.
A lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők szerint azonban az idei első negyedévben még erre is sikerült rátenni egy lapáttal. A piac egészen biztosan legalább megduplázódott. A területre szakosodott kisebb vállalkozások tele voltak munkával, a nagyobb szereplők elkezdték alvállalkozóknak kiszervezni/leadni a kényelmetlenebb megbízásokat, a szektorban folyamatosan jelentek meg az új telepítők, és az álláshirdetési portálok is tömve voltak az ilyen vállalkozások hirdetéseivel.
Pillanatnyilag, azaz a június végi határidő előtt bő egy hónappal olyan rohanás van, hogy az alvállalkozók naponta két családi ház tetejét fedik be, délelőtt és délután egyet-egyet, és aki ügyes, elég nagyot kaszálhat ezekben a hetekben. Ez a tempó, és a gyakorlatlanabb alvállalkozók bevonása ugyanakkor a kivitelezések átlagos minőségét alaposan lehúzza, remélhetőleg ez a jelenség csak átmeneti lesz.
Az E.On a kérdésünkre azt írta:
tavaly átlagban 40-70 darab háztartási kiserőmű telepítésére szerződtek hetente, az idén az első negyedévben azonban 150 és 200 között mozgott ez a szám.
A cégnél ennek megfelelően jelenleg ez a legintenzívebben fejlődő üzletág, a teljes csoportnál már mintegy 60 ember foglalkozik a napelemes rendszerekkel.
Hasonlóak voltak a tapasztalatai az MVM-nek is: náluk 2021 első negyedévében közel megduplázódott a kivitelezési munkák iránt érdeklődő ügyfelek száma a korábbi év hasonló időszakához képest. A hálózatukra pedig összesen majdnem háromezer igénybejelentés érkezett, ami hatalmas szám, figyelembe véve, hogy tavaly év végén összesen 13 ezer háztartási kiserőmű volt a rendszerükön.
Úgy tudjuk, hogy a fővárosban és környékén még az országos átlagnál is gyorsabb volt ez a növekedés. A közép-magyarországi régióban ugyanis az volt a helyzet, hogy a mostani lakásfelújítási támogatás megjelenése előtt egy másik program hajtotta a keresletet. Ez egy európai uniós forrásokból meghirdetett kamat- és mindenféle kezelési díj mentes kölcsön volt, amelyet az MFB szervezett, néhány kereskedelmi bankon keresztül.
Ez a konstrukció azonban régiós keretösszegek szerint működött, ám Közép Magyarországon nagyon hamar kimerült. Ez azt jelentette, hogy 2019 őszétől ezen a területen lényegében csak önerőből lehetett megvalósítani a fejlesztéseket, vagyis nem volt állami támogatás napelemre. 2020-ban ezért inkább csak vidéken volt látványos bővülés, különösen a megyeszékhelyek környékén nagy már a beépített kapacitás.
A mostani lakásfelújítási támogatás azonban Budapesten és környékén is elérhető, ami azt jelentette, hogy a régiós lakosok számára hirtelen újra megnyílt egy jó lehetőség, amire igyekezett mindenki lecsapni. A fent részletezett június 30-i határidő miatt ráadásul gyorsan is kellett lépni, ez magyarázhatja, hogy rövid idő alatt miért lőtt ki a kereslet.
Mindez egyébként esetenként előrehozott vásárlásokhoz is vezethetett: biztosan vannak olyanok, akik a határidős korlát nélkül nem siettek volna ennyire, és csak az év második felében, vagy akár jövőre vágtak volna bele a beruházásba.
A nagyobb cégeknél azonban ennek ellenére sem tartanak attól, hogy júliustól hirtelen fordulat jön majd. Az E.On-nál például azt mondták, az előrehozott vásárlások a második félévben eredményezhetnek némi megtorpanást a piacon, de nem számítanak arra, hogy ez jelentős lenne, mivel szerintük egy ilyen beruházás akkor is vonzó lesz, ha a két kedvezményből (állami támogatás vagy szaldós elszámolás) csak az egyiket lehet igénybe venni.
Mindenesetre a piac felpörgésének eredményeként
a háztartási napelemes rendszerek összesített teljesítőképessége az első félév végére jó eséllyel átlépi majd a 900 megawattot, év végére pedig egész biztosan jóval ezer megawatt felett lesz.
Összehasonlításképpen: a paksi atomerőmű négy blokkjának kapacitása összesen kétezer megawatt.
A kettőt persze sok szempontból nem lehet összehasonlítani, hiszen a napelemes rendszereknél a termelés nem folyamatos, hanem a napsütéses órákhoz kötött, ezért ugyanakkora nukleáris kapacitás nagyjából nyolcszoros termelést tesz lehetővé. Az ezer megawatt azonban így is elég jelentős, ezzel a teljes hazai villamosenergia termelés már 3-4 százalékát adhatják majd a háztartási napelemes rendszerek.
Adat
Fontos