Beárazták a britek, hogy a természet mennyivel dobta meg a turisztikai bevételeket
Az Egyesült Királyság statisztikai hivatala, az Office for National Statistics (ONS) számításai alapján a természeti környezet 17 milliárd fonttal, tehát nagyjából 7 ezer milliárd forinttal járult hozzá 2019-ben a turizmushoz.
Ezen belül Anglia esetében a 2019 és 2011 közötti időszakban 30 százalékos növekedést, Skóciában és Walesben pedig 55 és 37 százalékos csökkenést becsültek. Észak-Írországra vonatkozóan nem közöltek adatbecslést. A statisztikai hivatal számításai szerint a környezet átlagosan a turisztikai kiadások 8 százalékához járul hozzá valamilyen módon, főleg városnézéshez, futáshoz és biciklizéshez kapcsolódó kiadásokon keresztül – írja a Bloomberg.
Ezek az első adatok a turizmussal kapcsolatban abban a nagyobb projektben, aminek a célja Nagy-Britannia „természeti tőkemérlegének” megalkotása. Az idei ENSZ klímaegyeztetések házigazdája, Boris Johnson miniszterelnök ezt a törekvést a politikai agendájának egyik központi elemévé tette. A statisztikai hivatal pedig a gazdaság egyes részeire vonatkozóan már bele is vágott a mérlegek megalkotásához szükséges munkába.
Legutóbb például arra adott becslést, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó tengerfenék több gazdasági értéket teremt az ország számára a szén-dioxid elnyelésével, mint azzal, hogy ha kibányásznák az alatta lévő olajat és földgázt.
A Bloomberg cikke szerint a statisztikai hivatal 211 milliárd fontra becsülte ezeknek a tengeri területeknek az értékét. Az ONS becslése alapján a tengerfenéken lévő hínár, homok, továbbá a szikes mocsarak évente legalább 10,5 millió tonna szén-dioxidot nyelnek el, ami évente pénzben mérve 57,5 milliárd fontnyi gazdasági értéket jelent. Összehasonlításképpen, az Egyesült Királyság területén lévő erdők 55 milliárd fontnyi értéket hoznak létre évente.
Mivel a tenger szén-dioxid-elnyelő képességére vonatkozó becslések mindig nagyon bizonytalanok, az ONS a lehető legkonzervatívabb becslést publikálta. Ebből az is következik, hogy a valóságban akár hatszor nagyobb értéket is létrehozhat a tengerfenék az Egyesült Királyság partjainál. Ez az érték ráadásul még nőhet is, ha a kormány terveinek megfelelően az ipari termelés során keletkező szén-dioxid egy részét a 2050-re elérendő nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási cél érdekében a tengerfenék alá temetnék.
A tengerfenék ilyen jellegű felhasználásánál a statisztikai hivatal számításai alapján csak a turisztikai felhasználás, a strandolás hoz létre nagyobb gazdasági értéket. A megújuló energia pedig kezdi megközelíteni értékében a tengerfenék békén hagyását, ugyanis egyre több szélturbinát telepítek az Egyesült Királysághoz tartozó tengereken. 2008 óta a tengeri szélenergia kapacitása 37-szeresére nőtt a szigetországban.
A természeti tőke mérése és számontartása érdekében az Egyesült Királyság egy bizottságot is létrehozott, ami évente jelentést ad ki a „természeti tőkemérleg” aktuális állásáról. A 2020-as kiadás megjegyezte, hogy a mezőgazdasági és halászati szabályozásban korlátozottan történt előrelépés, ugyanakkor a 2050-es nettó kibocsátásra vonatkozó törvényt üdvözölte a jelentés. A dokumentum a 2018-as 25 éves környezeti tervben (25 Years Environmental Plan) kitűzött céllal kapcsolatban „korlátozott” előrelépésről ír, miközben megjegyzi, hogy környezet állapota több területen is tovább romlott.
Nem az Egyesült Királyság az egyetlen ország, ami hasonlóval próbálkozik, a Reuters összefoglalója szerint Új-Zélandon, Kínában, Belize-ben és a Bahamákon is voltak már szakpolitikai szintű törekvések a természeti rendszerek figyelembe vételére a döntéshozatalban. Március közepén az ENSZ Statisztikai Bizottsága is elfogadott egy sztenderdizált módszertani keretrendszert, és az ENSZ szerint jelenleg több mint 34 ország, többek között Brazília, Dél-Afrika és India is kísérletezik a „természeti tőke” mérésével.
Élet
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
